21.Egyezség

Nyuszikák!

 Nagyon sajnálom,hogy már vagy 1000éve nem hoztam nektek új részt!

Piszkosul sok dolgom volt,ami tudom,hogy nem mentség..:/ 

Remélem,hogy ez a kis "visszatérő" részem tetszeni fog mindenkinek.:)

Imádlak titeket,és tényleg bocsánat!(L)(L)*-*

-Azt hiszem,hogy nem kell tovább keresnünk a szüleit...-hallottuk Zaynt az előszobából.Nagyon dúrván kikerekedett a szemünk,amikor beléptek az ebédlőbe.






-Ne haragudjatok,hogy így rátok törünk..-törte meg a csendet Lara Anyuka-próbáltunk hazamenni,csak a zárban van a kulcs,így nem tudtunk bemenni a házba,és ti vagytok a legközelebb,akiket ismerünk,és..







-És tartozunk egy bocsánatkéréssel..-vágott közbe Rob.-Mi tényleg nagyon rendes fiúknak tartunk titeket,és örülünk neki,hogy a lányunkkal barátkoztok,mert tudjuk jól,hogy nélkületek nem lenne olyan boldog élete,mint amilyen azelőtt volt,hogy hajba kaptunk egy kicsit.







-Tudtommal ez a "kis" vita is miattunk volt..-vakarta meg a homlokát Niall.







-Csak azért,mert nem akartuk,hogy elmenjen,mert fiú volt a dologban.







-Max Irons,igaz..?-kérdeztem.







-Pontosan Harry,az apjával volt egy kis tárgyalásom még a party előtt,és teljesen kibukott a fiára,hogy 22 éves,és még egyetlen normális barátnője sem volt,és látott egy-két képet Lauráról az újságban,és megbeszéltük,hogy összehozzuk a fiatalokat..








-És féltünk,hogyha veletek tart,akkor szóba sem jöhet Max,mert beleszeret az egyikőtökbe,és így ugrik a Mr.Irons-nak tett ígéretünk.







-Ezt miért nem mondtátok el neki?-érdeklődött Louis.







-Hiszen ismeritek,hogy milyen önfejű.







-Nem akarok beleszólni a szülői dolgaitokba,de egy telefon hívás igazán jól esett volna neki..-mondta Liam.







-Csak azt akartuk,hogy ő keressen minket,hogy legyen egy kis hiányérzete.







-A kívánságotok valóra vált,hiszen most egyikünkkel sem áll szóba,és nagyon úgy tűnik,hogy depressziós lett.-dörzsölte a tenyerét Zayn.







-Ó Istenkém!-ült ki a félelem Mag arcára.







-Akkor jobb,hogyha mi most megpróbálunk bejutni.Remélem,hogy nincsen köztünk harag.-rázott velünk kezet Robert.







-Megbocsáltunk.-vágtuk rá egyszerre.-További szép estét.-engedtem ki őket.







-Na gyerekek,ezt is megéltük!-kuncogott Lou.







-Nem hittem volna,hogy rendesnek találnak minket..-csavargatta Liam,Niall egyik kilógó fürtöcskéjét.







-Örülök neki,hogy megtörtént ez a kis beszélgetés.-mosolygott Zayn.







-Én is.-bólogattam.-Akkor mostmár mi is újból bratyók vagyunk!







-Legjobb,és örök bratyók!Nagy ölelést!-ugrottunk egymás nyakába.







-Annyira szeretlek titeket!-motyogtunk.

Laura szemszöge:












Éppen a kádban ültem,fülhallgatóval a fülemben,amikor dörömbölésre lettem figyelmes.Felvettem a puha,fehér köntösömet,és leszáguldoztam a lépcsőn.Meglepetésemre a szüleim álltak az ajtóban,amikor kinyitottam.Anya nem szólt egy szót sem,csak olyan erővel ölelt át,hogy alig kaptam levegőt.






-Szeretlek bogaram!-suttogta a fülembe.








-Engedd el szegényt,nem kap levegőt,meg én is meg akarom szorongatni.-sok ideig álltunk az előszobában,egymást ölelve.De egyikünk sem engedte el a másikat.Igaz,hogy még nem magyaráztak meg semmit,de újból éreztem,hogy egy család vagyunk.







-Gyertek,menjünk be és elmagyarázunk mindent.-lehuppantunk a fotelba,és a szüleim részletesen elmondtak mindent.Még azt is,hogy az előbb voltak a 1D-nél,és bocsánatot kértek tőlük.Azt is megtudtam,hogy pár hétre Olaszországba repültek,hogy átgondolják,hogy mit mondjanak majd nekem.







-Amiért ilyen őszínték voltatok velem...megyek,és felhívom Max-et,és megszervezek vele egy találkát.







-De mi nem akarjuk ráderöltetni a dolgot!







-Ha nem akarod,akkor nem kell!







-Ennyivel tartozok nektek.Jó éjszakát!-pusziltam meg őket.







-Szeretünk édesem!-a szobámba érve,előkotortam a mobilomat,végig feküdtem az ágyamon,kikerestem Max Irons számát,és tárcsázni kezdtem.







-Igen?-szólt bele.







-Szia Max,itt Laura Jones.







-Ó szia!Hogy vagy?Mi újság?Mesélj!







-Jól vagyok köszönöm.Csak azért hívtalak,hogy áll-e még a londoni találkánk?







-Álljon?-nevetett egyet.







-Az jó lenne.-mosolyogtam.







-Holnap kilencre érted megyek,ha jó.






-Tökéletes.






-Remek!Álmodj szépeket Laura Jones.-tettem le.Csak pozitív gondolatok keringtek a fejemben a holnapi randival kapcsolatosan.Jól is jön most nekem,mivel a barátságunkat szüneteltetem a srácokkal.Ó máris hiányoznak.Nem,nem Laura,verdd ki a fejedből!!!