24.Three little words

Harry szemszöge:




-Hát tesó...Én nem értem a nőket..az előző pillanatban még azt hiszed,hogy a tiéd,a másikban pedig futhatsz utánna.-mondta Patrick,miközben én majd fel robbantam.





-Ilyen az élet haver.-motyogtam,és a fejemet a tenyerembe fektettem.






-Dögös csaj,nem de?






-A legdögösebb...






-Minden oké Harry?






-Nincs valami piád?Biztosan van,mert neked mindig tele a hűtőd.-meg sem hallva az előző kérdést,gyorsan felpattantam,és a konyhába mentem.






-Áhá..szóval csaj van a dologban.-kiáltott utánnam.







-De még milyen!Inkább dobjuk a témát.-húztam meg a Jack Daniels-es üveget.-Te Patrick..kédezhetek valamit?






-Te bármit!






-Szereted ezt a lányt?






-Kit?Laurát?






-Őt.






-Baromira bejön,de ma találkoztunk elsőnek,úgyhogy ezt a kérdést egy kicsit később tedd fel.-kacsintott.






-Nem gondolod,hogy amit csináltatok ketten,azzal még várni kellett volna?






-Ugyanmár Hazza...aminek meg kell történnie,az úgyis megfog..Amúgy meg miért kérdezel ilyeneket?!-nevetett-Olyan vagy,mint a gondoskodó nagyanyám.-ezen kénytelen voltam kacagni egyet.






-Ne haragudj,csak érdekel a magánéleted.






-Mióta?-mosolygott.






-Például most óta.






-Ajaj Harold Edward Styles..csak tudnám,hogy mi ját a kis fejedben.-borzolta össze a hajamat.






-Ne akard azt tudni.-húztam fel a szemöldökömet-Utolsó kérdés.Felkészültél?






-Ha muszály.






-Szeretnél valami komolyat ettől a Laurától?






-Nagyon különleges,úgyhogy igen.






-Áhá..Értem!Milyen napod volt?Jó?Akkor én holnap beugrok,de most jut eszembe,hogy el kéne intéznem valamit.






-Köszönöm,hogy megválaszoltad a kérdésemet,de mi az isten dolgod lenne neked,éjfélkor?






-Az legyen az én titkom!-csaptam be az ajtót,és a kocsim felé siettem.Éppen indítottam volna el a kocsit,amikor eszembe jutott,hogy ittam..és nem is keveset.Egye fene!Sétálok egyet,legalább átgondolom az elmúlt egy-két órát.Elvettem a telefonomat,és a pénztárcámat a másik űlésről,kiszálltam,zsebre vágtam a kocsikulcsot,és sétálni kezdtem.

Az utcákon csak néhány szerelmes pár sétálgatott,meg egy-két részeg fazon.A turbékolók láttán összeszorult a gyomrom.Lehet,hogy a pia is közrejátszott,meg az óriás pizza,amit Zaynnel sikeresen bevágtunk miközben X-box-ban lealáztam.De a szívem méllyén tudtam,hogy ez csak kifogás,amiket azért találok ki,hogy eltereljem a gondolataimat egy bizonyos személyről..Laura Jones-ról.Nem tudtam kiverni a fejemből a gyönyörű,hosszú,szőke haját,a hatalmas szemeit,a fehér fogait,amik minden alkalommal kivillantott,amikor megnevettettük.Jaj de réginek tűnik,amikor még együtt voltunk,pedig egy hete sincs,hogy megcsókolhattam puha ajkait.




Jesszusom.Visszagondoltam az előbbi gondolatmenetemre.Olyanokat gondoltam,mint egy szingli tinédzser csaj,akinek egyetlen egy barátja volt,és őt is elvesztette.Homlokon csaptam magam,ami nem tudom mire volt jó.Az út szélén ücsörgött,egy öreg koldus pasas,aki annyira vacogott,hogy nem tudott felállni onnan.Mivel már csak pár utcán kellett végig mennem,hogy elérjem a célpontomat,ezért odamentem hozzá,felsegítettem,levettem a kabátomat,ráadtam,és a kezébe nyomtam egy kevés aprót.Nagyon hálás volt,olyannyira,hogy egy könnycsepp it kicsordult a szeméből.Szeretek segíteni a rászorulókon,de mostmár rajtam segíthetnének...csak egy picit.






Laura szemszöge:






Halkan beosontam a házba,hogy senkit se ébresszek fel.A magassarkúmat a szépen felkaptam,és a konyhába mentem egy pohár vízért.Hirtelen felkapcsolódott a villany.






-A frászt hozod rám Apa!-kaptam a mellkhasomhoz.






-Ne haragudj,hogy megijesztettelek,csak egy új banda lemezét teszteltem az Ipod-omon.Nem hallottam,hogy megjöttél.






-Na és jól tolják?






-Nagy jövő áll előttük.-mosolygott.






-Ha a te kezeidbe kerülnek,akkor biztosan.






-Tudnánk egy kicsit beszélni?






-Most?Persze.






-Anyáddal úgy gondoljuk,hogy nagyon keményen kezeltük ezt a Max Irons-os dolgot.Nem akarunk semmit se ráderöltetni.






-Ugyan apa,megteszem nektek ezt a szívességet..nem nagy dolog.






-De az,ha közben egy másik fiú aggódva figyeli az összes lépésedet.






-Miről beszélsz Apa?






-Összefutottam ma Simonnál a 1D-vel.Beszélgettem velük egy kicsit,és egy pillanatra ketten maradtunk a szobában Harryvel,és felhoztalak.Így ő kénytelen volt elmondani nekem,hogy mit érez irántad,mert annyira határozott voltam,hogy szerintem megojesztettem egy kicsit.Sok szépet mondott rólad,ugye tudod?






-Nem,nem tudtam.Átgondolom a dolgot,de ha nem haragszol,akkor én most megyek lezuhanyzok,mert elég hosszú napom volt.






-Jól tennéd.Jó éjszakát kincsem.-ölelt meg.Felmentem a szobámba,levetkőztem,és villámgyorsan lezuhanyoztam.Belebújtam a hálóingembe.Mivel még nem voltam álmos,ezért írtam egy sms-t,és utánna levettem egy könyvet a polcról,és beleolvastam.A harmadik oldalon járhattam,amikor meghallottam,hogy valaki kövekkel dobálja az ablakomat.Óvatosan felálltam,és kikukkantottam a függöny mögül.
Erre nem számítottam...






-Laura!-hallottam lentről-Tudom,hogy nem akarsz velem beszélni,de tudnod kell,hogy hogy érzek irántad.Tudom,hogy már a könyöködön jön ki,de én tényleg pontosan így érzek.


~He looks at you,the way that i would,Does all the things,i know that i could,if only time could just turn back,Cause i got three little words,That i've always been dying to tell you.~énekelte.-Tudom,hogy ez nincsen benn a szövegben..de Laura Jones szeretlek!






A meghatódottságtól zokogni kezdtem.Egyetlen egy szó sem jött ki a torkomon,csak álltam hülyén az ablak előtt,és figyeltem a komoly arcú Harry Styles-ot.Egy perc múlva magamhoz tértem,belebújtam a papucsomba,leszáguldoztam a lépcsőn ki az utcára,és Harry karjaiba vetettem magam.Még mindig könnyeztem,csak az ő pólóját áztattam el.Csodálkoztam rajta,hogy nincsen rajta kabát,amikor kint legalább minusz 4 fok van kint,de ő tudja.-Én is szeretlek Harry!-mondtam bele a karjaiba.Megfogta a derekamat,és ráállított a lábára,hogy ne ázzon át a papucsom a hóban.Nagyon fáztam,de most nem érdekelt.Kezével végig simított az arcomon,és hideg ajkait az enyémre tette.A gyomromban rejtőző pillangók,ismét őrültek módjára repdesni kezdtek.