2013. május 6., hétfő

28.So kissable..

-Cica kellj fel! Megérkeztünk.-simogattam  meg borostás arcát.




-Nagyon szépet álmodtam.




-És mit?-szedtem össze a dolgaimat.





-Téged álmodtalak meg.





-Menj már!-böktem oldalba.





-Akkor ne higyj nekem.-csókolt meg, majd lementünk a lépcsőn a gépről.Ahogy leértünk a lépcsőn megláttam,hogy vidáman integet egy hatalmas csoport.Remek..körülbelül számítottam vagy tíz emberre,erre kapok ötvenet.





-Drágám nem is említetted,hogy ekkora a családod.





-Hát igen...vagyunk páran.-kuncogott,majd elindultunk feléjük.





-Édes kiscsillagom!-borult egy nagyon szép nő Harry nyakába.Annyira nem vagyok szőke,hogy rájöjjek ő az anyukája.





-Úgy hiányoztál!!-pörgette meg a levegőben.





-Kistúró!-borzolta össze egy kedves arcú lány a haját.





-Gemmmmmmaaaaa!Ha harc hát legyen harc!!-kapta fel a hátára a sikítozó lányt.





-Jaj hol hagytam a modorom?! Ann vagyok,Harry anyukája.-ölelt meg.





-Laura Jones,örülök,hogy megismerhetlek.-viszonoztam.A következő húsz percben megismerhettem a család többi tagját is.Aztán beült mindenki az autójába és elindultunk a ház felé.Mi Annel,Gemmával és Lucy nagymamával ültünk egy kocsiban.Annyira kedvesek voltak velem..esküszöm még nem találkoztam ilyen rendes emberekkel.Jó érzés volt ott lenni.





-Anyuci mikor érünk már oda?-érdeklődött Gemma.





-Ne kezd megint.-szólt rá nevetve.





-Gem azért elég furcsa,hogy 21 éves létedre ovisat játszol.-szívózott vele Hazza.





-Harold..nem tudom,hogy ki szokott bőgni a Grinccsen...





-Én hősöm.-fontam át ujjaimat az övéin.





-Látod Laura...nálunk itt kezdődik a karácsony!-kacagott Lucy.-Gemmácskám tíz perc és ott vagyunk,bírd ki!-mondta.Elbambultam a mesés,havas fák miatt.Egyszer csak egy meleg kezet éreztem a combomon.Az ügyes kis kezecske elkezdett felfelé vándorolni.Rápillantottam a tettesre.Féloldalasan felhúzta a száját és pajkosan elmosolyodott, de a szeme meg se rebbent.Ijesztőnek tartottam az arcát..,de mégis tetszett.A fél órás autókázás után leparkoltunk egy gyönyörű villa parkolójában.Ebben a házban elég kényelmesen elfér volna még harminc ember.Ann körbe vezetett engem nagyjából de éreztem,hogy el fogok tévedni itt.





-Parancsolj ez lesz a szobátok.





-Köszönöm szépen,és remélem nem leszek gondotokra Ann..





-Jaj drágám,tényleg úgy örülök nektek! Annyi jó dolgot hallottam rólad,hogy alig vártam a találkozást!-ölelt meg kedvesen.-Reggeli egy óra múlva lesz,addig pihenj le egy kicsit,Harryt mindjárt küldöm hozzád.





-Köszönök mindent Ann!-hagyott magamra.A szobánk a hegyekre nézett.Kipakoltam a ruháimat a szekrénybe,majd kifli alakban lefeküdtem a puha,kényelmes és nagyon modern ágyra.Egy perc sem telt el,amikor egy kis göndör mackócska mögém feküdt,és szorosan magához húzott.Annyira élveztem...örökké úgy akartam maradni.-Kérlek ...ne...engedj...(ásítottam)..el.





-Gyere ebédelni életem.-csókolt meg.





-Hány óra van?





-Három múlt.





-Jesszusom,akkor jó sokat aludtam.





-Nem volt szivem felkelteni.





-Amúgy..mellékesen megemlíteném..ki engedte meg neked,hogy elengedj?-vágtam meglepődött fejet.





-Kérlek ne haragudj rám! Most az egyszer ne üss meg!-dobott meg egy párnával.





-Ha harc hát legyen harc!-dobtam vissza.Egy pillanat múlva már rajtam feküdt és össze-visszaborzolta a hajamat.-Kérlek ne! Hagy abbba!





-Ne hagyjam abba? OKÉS!-kezdett el csiklandozni is.





-Te nagyon gonosz fiú vagy! Állj le!-kuncogtam nagyokat.





-Ahhoz,hogy leálljak sokkal szebben kell kérned!





-Nagyon nagyon nagyon nagyon szépen kérlek állj le!-megpróbáltam kigurulni alólla,de csak Harryvel együtt sikerült leesnünk a földre.





-Áúcs.Ez fájt.De neked jobban.-harapott bele az ajkamba.Őrült modjára csókolózni kezdtünk.Lábaimmal szorosan magamhoz húztam a csípőjét,amire ő egy kicsit felnyögött.Hideg kezeivel benyúlt a melltartóm alá,amitől kirázott a hideg.Karommal átkaroltam a nyakát,és beletúrtam a hajába.Az ingét elkezdtem kigombolni,sőt egyenesen letépni róla.Ő kapásból neki állt levenni a nadrágját,így ő már csak boxerben volt.-Hmm...most te jössz.-mondta két nyelvcsata után.Letolta rólam a szoknyámat és egyik kezével belemarkolt a fenekembe,a másikkal meg támaszkodott.Csókjaitól égett a testem.Annyira vágytam már erre...





-Kopp,kopp!-lépett be a szobába egy régi ismerős.-Úristen Harry!Tetszik a popód ebben a fekete,Calvin Klein-os boxerban.





-Jézusom Patrick!-pattant fel rólam,és lehúzta a takarót az ágyról,hogy maga köré tekerje..





-Tudod mi jó a kopogásban?Ha kopogsz is nem csak mondod..-mondtam Mr.Patrick Laney-nek.





-Nem is tudtam,hogy te is itt leszel Lara.-harapott bele az almájába.-Mellesleg jól áll Harold inge.





-Patrick esteleg nem szeretnél kint várni ránk,vagy valami hasonló..?-kérdezte H.





-Ja! Nem tudtam,hogy zavarok.-röhögött.-Kimegyek az erkélyre,és ott megvárom amíg csitulnak a kedélyek.-nézett Harry alsó felére,majd ismét kuncogni kezdett.





-Vicces,vicces.-húzta fel a nadrágját a fiúm.Újból felöltöztem,és mondtam neki,hogy lemegyek eszek valamit,és apró puszit nyomtam a nyakára.-Kérlek várj meg!Nem hagyom,hogy Robert bácsi rádmásszon.





-Ajaj..most megiejsztettél.-csüccsentem le az ágyra,és néztem a függönyön köresztül a két fiú beszélgetését.A végén megölelték egymást,és bejöttek a szobába.





-Üdv Pont nelle Alpi-ban!-kacsintott Patrick,és kiment a szobánkból.





-Reméljük nem fordul elő mégegyszer ,hogy valaki ránk nyit béby.-döntött le az ágyon.





-Most öltöztem fel és ez egy kicsit illúzió romboló volt,nem gondolod?-simítottam hátra a homlokán lévő haját.Feladta a próbálkozást,és inkább rámfeküdt,és simogatnom kellett a buksiját.-Hogy lehetsz ilyen édes?





-A nevem Harry,Harry Styles.





-Egó nulla.-újból kopogtak az ajtón.De szerencsémre most nem Rick volt az,hanem Ann.





-Bejöhetek?-kérdezte a fal másik oldaláról.





-Persze anya.-csúszott le a földre,és a lábaim közé fészkelte félpucér testét.





-Hoztam nektek egy kis harapni valót,mert hallottam az előbb a pici fiam horkolását,és gondoltam,hogy szunyókáltok egyet.





-Mi az ,hogy horkolok? Csak szuszogok ..de a kajcsit nagyon jó,hogy felhoztad.





-Csak a főztöm miatt szeret engem..most szólj hozzá Lara!





-Hihetetlen ez a fiú..álmában is a főztödet emlegeti.





-Persze még meséljétek már be azt is magatoknak,hogy alvajáró vagyok.





-Ami azt illeti ...öt éves korodtól tíz évesig alvajártál..-nevetett Ann.-Megyünk sétálunk egyet a többiekkel,de páran itt maradnak és pihennek egy kicsit.Van kedvetek velünk jönni,vagy inkább még lustoltok?





-Tudod,hogy mennyire megvisel ez az utazás...





-Gondoltam,hogy maradni fogtok.-puszilta meg Harry homlokát.-Jók legyetek!-távozott.Ezután megettük a finom ebédet,és a TV-ben Consuela-t néztünk.Közben átszállingóztak páran a szobánkba,és a végére 15-en feküdtünk az ágyon,és a spanyol szappanoperát csodáltuk.Köztük volt Gemma és Patrick is,a többiek másodunokatestvérek voltak.Sikerült megismernem őket,és nagyon szimpatikusnak tűntek.Elaludtunk a sorozat közben,és "pár" óra múlva keltem fel.Már este tizenegy volt.Hazza-t sikeresen felkeltettem a mocorgásommal.






-Tudod mire gondolok most?-mosolyodott el pajzánul.







2013. május 5., vasárnap

27. Repülő

Nem hittem el,hogy éjfélkor indul a gépünk a szépséges Ponte nelle Alpi-ba. Izgatottan vártam,hogy találkozzak Harry családjával,de egyrészt féltem az első benyomástól.
A ruháimat még tegnap este bepakoltam a bőröndömbe, és a szüleimnek szánt ajándékot is becsomagoltam piros papírba. Apropó ajándék..vajon mit kéne adnom a Styles családnak?! Nem állíthatok be üres kézzel...





-Szia pocak!-üdvözöltem Harry-t egy apró puszival.





-NIALL AZT MONDTA NEM IS LÁTSZIK AZ A PÁR KILÓ!!! Ugye nem tetszem így neked..és szakítani fogsz velem..?





-Persze,véletlenül sem viccnek szántam a "pocak"-ot.





-Nagyon érzékeny vagyok ma reggel.Izgatott vagyok.





-Én is,én is.De azon gondolkoztam,hogy mit vihetnék a családodnak ajándékba.





-Éppen elég nekik az is,hogy elviszlek magammal!-fogta körbe tökéletes ujjaival a derekamat.





-Szeretlek.-csókoltam meg.-De én akkor is szeretnék nekik adni valami kis apróságot.





-Vedd a kabátod bébi! Harry bácsi vásárolni visz!Sziasztok!-köszönt el a szüleimtől.





-Maximum két óra és itthon vagyunk ígérem.-dobtam puszit nekik,és bepattantam az autóba.Út közben Macklemore-t hallgattunk teljes hangerővel.Hazza ügyesen leparkolt,és kézenfogva besétáltunk az áruházba.Itt aztán mindent lehetett kapni: ruhát,ételeket, apróságokat, és dísztárgyakat. Az utóbbira szavaztam. A dísztárgyakból sosem elég.-Milyen a ház,ahová megyünk?





-Elég..modern.





-Most aztán sok mindent megtudtam.Úúú nézd milyen jópofa az a tál!




-Az csak egy szimpla tál..nőkkkkkk!-nyomta meg a "k"-t,és magához húzott.-Adhatok egy puszit a nyakadra?-meg se várta a választ és a borostás pofijával puszilgatni kezdte a nyakamat.Tudta,hogy nem birom ki nevetés nélkül.Hahotázni kezdtem,és ficánkolni az ölelésében.Nagy nehezen kiszabadultam karjai közül és futásnak eredtem.Csak futottam,és futottam.Göndör fürtjeit láttam elsuhanni a fejem mellett.Hátrafelé kezdett futni,vicces fejeket vágva.Hirtelen a semmiből egy idősebb nénike kocsija bukkant fel a folyosón.





-Harry vigyázz!-kiáltottam,de már késő volt.Hazza belepottyant a bevásárló kocsiba,és neki gurult a műgyümölcsöket tartó polcra.Az összes ráesett.





-Áúcs..!





-Na de fiatalember!-emelte fel a hangját a nagymama.





-Elnézést kérünk asszonyom.Megtérítjük a kárát.-ajánlottam fel.-Na add a kezed te görög isten!





-Utálom a mű dolgokat,és bibis lett a könyököm..-vágott durcás fejet.





-Gyere baba veszek neked valamit,csak elsőnek kifizetem ezt a pár dísztárgyat.-felcsillant újból a szeme.Miután megitta a drága a tejszínes forrócsokiját,beugrottunk a fiúkhoz,hogy átadjam nekik szerény kis ajándékaikat.




-Olalala! Micsoda bombázó...ja és Laura!




-Ezt nevezem meleg fogadtatásnak kedves Louis.Úgy érzem a te ajándékodat pont otthon hagytam.-mosolyodtam el.





-Jól hallottam,hogy ajándékot emlegettél???-bukkant elő a semmiből Niall.





-Ajándék HOL?!-botlott meg a küszöbön Zayn.





-Lám lám! Micsoda érett fiatal férfiakkal élek együtt..-fonta keresztbe karjait Liam.





-Menjünk be a nappaliba,rakok fel egy kis karácsonyi zenét,és ajándékozhatunk is!-csapta össze a kezét  Harold.




-Ki kezdje az ájándékozást?





-Ha nem gond én szeretném!-állt ki Niall.-Nos..kivel is kezdjem..áhá..had lássam csak..igen..fantasztikus..Zayn ne jelentkezz...aha..ühümm..legyen mondjuk..csodás...





-KEZD MÁR EL NIALLER!-kiabáltunk rá egyszerre.





-A türelem rózsát terem kedveseim..de egye fene.Harry téged választalak!-állt be Pikachu-s alakba a fiúm.Egy óra alatt mindenki adott a másiknak ajándékot,csak én nem.Így most rajtam volt a sor.





-Srácok,nem kell nagy ajándékra számítanotok, de azért remélem,hogy mindenkinek fog tetszeni.-kipakoltam a táskámból a névvel ellátott dobozokat,és lecsaptak rájuk.





-Répa mintájú plüss galamb! Hát én eldobom az agyam! Keblemre Lara!





-No Spoon készlet."Nem szereted a kanalakat,és ezért nélkülöznöd kell a levest? Ne csüggedj,mert it a kanvilla!" Varázslatos találmány!Csóközön Larácska!




-Úristen! Ír mintás boxer,nadrág,póló,cipő egy csomagolásban,és pont az én méretem!Csodálatos imádlak!




-Személyesen nekem címzett törésálló tükör,amibe belegravíroztattál.Meseszép!





-Egy Youtube link..kíváncsivá tettél bogyóka!




-Ez csak egy kis előajándék,mert az igazit a hegyekben kapod meg.





-Kapcsold be a gépet Harry!!!!-kiáltott fel Lou.Lecsücsültek a kanapéra,én meg az ajtónál támaszkodtam meg,és figyeltem a reakciójukat.Megszólalt az Igazából szerelem főcímdala,mivel az a film a kedvence,és a számot is szerette.A három perces videóban a barátságunk kezdetétől napjainkig szerepeltek képek.A képek váltakozása közé beleírtam,hogy mennyire fontos számomra és,hogy soha sem akarom elveszteni.Véget ért a videó,és senki sem mozdult meg.





-Khm.Lassan mennem kéne..-szólaltam meg,mivel az jött le,hogy utálja a videót.-Hát jó..sziasztok és boldog karácsonyt!Mentem ki a szobából.





-Azonnal állítsd meg a tökéletes lábaidat!-hozta rám a frászt Harry.





-Azt hittem utálod a videót,és mérges leszel rám..





-Mi az istenért lennék rád mérges?! Bár..ha jobban belegondolok utállak.





-Akkor azt hiszem semmi keresni valóm nincsen itt.-nyitottam ki az ajtót.Ekkor elém lépett.





-Utállak azért,amiért a kezdetek óta szerelmes vagyok beléd,utállak azért amiért a nap minden percében csak rádgondolok,utállak azért amiért jobb emberré teszel.





-Akkor ha utálsz,mért vagy velem?





-Nem jól fejeztem ki magamat...Laura Jones szerelmes vagyok beléd,és ezt éreztetni akarom veled,minden áldott nap!Soha de soha nem éreztem még így senki iránt,és tudom,hogy te vagy számomra az az ember akiért érdemes élnem.





-Úgy szeretlek..-ugrottam az ölébe.Egy 'kis' csókcsata után elköszöntünk a fiúktól,és mégegyszer megköszöntem a szépséges ajándékokat amiket tőlük kaptam.Otthon újból ajándékozni kezdtük egymást a szüleimmel.Anya remek vacsorát varázsolt az asztalra,és még jobban tetszett az,hogy igazi családként viselkedtünk.Tíz óra körül járt,amikor elbúcsúztam apáéktól,és a taxiba ültünk,ami a reptérre vitt minket.




-Remélem nem izgulsz kicsim.-csókolt homlokon.





-Nem,csak várom már a találkozást a családoddal.-szálltunk fel a magángépre,ami az Alpokba repít minket.Fél óra múlva a kicsi babám,már mélyen aludt.

2013. április 7., vasárnap

ÚJ RÉSZ:)!!!!

Sziasztok kedveskék:)))


Nem tudom,hogy hogyan tetszene nektek az az ötlet,hogy megírnám a 27.részt,és utána folytatnám a blogomat :) minden héten 1x-2x kapnátok új részeket úgy,ahogyan eddig is:)


Kérlek titeket írjátok le KOMMENTBE,hogy örülnétek-e a folytatnásnak,vagy inkább bele se kezdjek!!!!:))) puszi:*