2013. május 6., hétfő

28.So kissable..

-Cica kellj fel! Megérkeztünk.-simogattam  meg borostás arcát.




-Nagyon szépet álmodtam.




-És mit?-szedtem össze a dolgaimat.





-Téged álmodtalak meg.





-Menj már!-böktem oldalba.





-Akkor ne higyj nekem.-csókolt meg, majd lementünk a lépcsőn a gépről.Ahogy leértünk a lépcsőn megláttam,hogy vidáman integet egy hatalmas csoport.Remek..körülbelül számítottam vagy tíz emberre,erre kapok ötvenet.





-Drágám nem is említetted,hogy ekkora a családod.





-Hát igen...vagyunk páran.-kuncogott,majd elindultunk feléjük.





-Édes kiscsillagom!-borult egy nagyon szép nő Harry nyakába.Annyira nem vagyok szőke,hogy rájöjjek ő az anyukája.





-Úgy hiányoztál!!-pörgette meg a levegőben.





-Kistúró!-borzolta össze egy kedves arcú lány a haját.





-Gemmmmmmaaaaa!Ha harc hát legyen harc!!-kapta fel a hátára a sikítozó lányt.





-Jaj hol hagytam a modorom?! Ann vagyok,Harry anyukája.-ölelt meg.





-Laura Jones,örülök,hogy megismerhetlek.-viszonoztam.A következő húsz percben megismerhettem a család többi tagját is.Aztán beült mindenki az autójába és elindultunk a ház felé.Mi Annel,Gemmával és Lucy nagymamával ültünk egy kocsiban.Annyira kedvesek voltak velem..esküszöm még nem találkoztam ilyen rendes emberekkel.Jó érzés volt ott lenni.





-Anyuci mikor érünk már oda?-érdeklődött Gemma.





-Ne kezd megint.-szólt rá nevetve.





-Gem azért elég furcsa,hogy 21 éves létedre ovisat játszol.-szívózott vele Hazza.





-Harold..nem tudom,hogy ki szokott bőgni a Grinccsen...





-Én hősöm.-fontam át ujjaimat az övéin.





-Látod Laura...nálunk itt kezdődik a karácsony!-kacagott Lucy.-Gemmácskám tíz perc és ott vagyunk,bírd ki!-mondta.Elbambultam a mesés,havas fák miatt.Egyszer csak egy meleg kezet éreztem a combomon.Az ügyes kis kezecske elkezdett felfelé vándorolni.Rápillantottam a tettesre.Féloldalasan felhúzta a száját és pajkosan elmosolyodott, de a szeme meg se rebbent.Ijesztőnek tartottam az arcát..,de mégis tetszett.A fél órás autókázás után leparkoltunk egy gyönyörű villa parkolójában.Ebben a házban elég kényelmesen elfér volna még harminc ember.Ann körbe vezetett engem nagyjából de éreztem,hogy el fogok tévedni itt.





-Parancsolj ez lesz a szobátok.





-Köszönöm szépen,és remélem nem leszek gondotokra Ann..





-Jaj drágám,tényleg úgy örülök nektek! Annyi jó dolgot hallottam rólad,hogy alig vártam a találkozást!-ölelt meg kedvesen.-Reggeli egy óra múlva lesz,addig pihenj le egy kicsit,Harryt mindjárt küldöm hozzád.





-Köszönök mindent Ann!-hagyott magamra.A szobánk a hegyekre nézett.Kipakoltam a ruháimat a szekrénybe,majd kifli alakban lefeküdtem a puha,kényelmes és nagyon modern ágyra.Egy perc sem telt el,amikor egy kis göndör mackócska mögém feküdt,és szorosan magához húzott.Annyira élveztem...örökké úgy akartam maradni.-Kérlek ...ne...engedj...(ásítottam)..el.





-Gyere ebédelni életem.-csókolt meg.





-Hány óra van?





-Három múlt.





-Jesszusom,akkor jó sokat aludtam.





-Nem volt szivem felkelteni.





-Amúgy..mellékesen megemlíteném..ki engedte meg neked,hogy elengedj?-vágtam meglepődött fejet.





-Kérlek ne haragudj rám! Most az egyszer ne üss meg!-dobott meg egy párnával.





-Ha harc hát legyen harc!-dobtam vissza.Egy pillanat múlva már rajtam feküdt és össze-visszaborzolta a hajamat.-Kérlek ne! Hagy abbba!





-Ne hagyjam abba? OKÉS!-kezdett el csiklandozni is.





-Te nagyon gonosz fiú vagy! Állj le!-kuncogtam nagyokat.





-Ahhoz,hogy leálljak sokkal szebben kell kérned!





-Nagyon nagyon nagyon nagyon szépen kérlek állj le!-megpróbáltam kigurulni alólla,de csak Harryvel együtt sikerült leesnünk a földre.





-Áúcs.Ez fájt.De neked jobban.-harapott bele az ajkamba.Őrült modjára csókolózni kezdtünk.Lábaimmal szorosan magamhoz húztam a csípőjét,amire ő egy kicsit felnyögött.Hideg kezeivel benyúlt a melltartóm alá,amitől kirázott a hideg.Karommal átkaroltam a nyakát,és beletúrtam a hajába.Az ingét elkezdtem kigombolni,sőt egyenesen letépni róla.Ő kapásból neki állt levenni a nadrágját,így ő már csak boxerben volt.-Hmm...most te jössz.-mondta két nyelvcsata után.Letolta rólam a szoknyámat és egyik kezével belemarkolt a fenekembe,a másikkal meg támaszkodott.Csókjaitól égett a testem.Annyira vágytam már erre...





-Kopp,kopp!-lépett be a szobába egy régi ismerős.-Úristen Harry!Tetszik a popód ebben a fekete,Calvin Klein-os boxerban.





-Jézusom Patrick!-pattant fel rólam,és lehúzta a takarót az ágyról,hogy maga köré tekerje..





-Tudod mi jó a kopogásban?Ha kopogsz is nem csak mondod..-mondtam Mr.Patrick Laney-nek.





-Nem is tudtam,hogy te is itt leszel Lara.-harapott bele az almájába.-Mellesleg jól áll Harold inge.





-Patrick esteleg nem szeretnél kint várni ránk,vagy valami hasonló..?-kérdezte H.





-Ja! Nem tudtam,hogy zavarok.-röhögött.-Kimegyek az erkélyre,és ott megvárom amíg csitulnak a kedélyek.-nézett Harry alsó felére,majd ismét kuncogni kezdett.





-Vicces,vicces.-húzta fel a nadrágját a fiúm.Újból felöltöztem,és mondtam neki,hogy lemegyek eszek valamit,és apró puszit nyomtam a nyakára.-Kérlek várj meg!Nem hagyom,hogy Robert bácsi rádmásszon.





-Ajaj..most megiejsztettél.-csüccsentem le az ágyra,és néztem a függönyön köresztül a két fiú beszélgetését.A végén megölelték egymást,és bejöttek a szobába.





-Üdv Pont nelle Alpi-ban!-kacsintott Patrick,és kiment a szobánkból.





-Reméljük nem fordul elő mégegyszer ,hogy valaki ránk nyit béby.-döntött le az ágyon.





-Most öltöztem fel és ez egy kicsit illúzió romboló volt,nem gondolod?-simítottam hátra a homlokán lévő haját.Feladta a próbálkozást,és inkább rámfeküdt,és simogatnom kellett a buksiját.-Hogy lehetsz ilyen édes?





-A nevem Harry,Harry Styles.





-Egó nulla.-újból kopogtak az ajtón.De szerencsémre most nem Rick volt az,hanem Ann.





-Bejöhetek?-kérdezte a fal másik oldaláról.





-Persze anya.-csúszott le a földre,és a lábaim közé fészkelte félpucér testét.





-Hoztam nektek egy kis harapni valót,mert hallottam az előbb a pici fiam horkolását,és gondoltam,hogy szunyókáltok egyet.





-Mi az ,hogy horkolok? Csak szuszogok ..de a kajcsit nagyon jó,hogy felhoztad.





-Csak a főztöm miatt szeret engem..most szólj hozzá Lara!





-Hihetetlen ez a fiú..álmában is a főztödet emlegeti.





-Persze még meséljétek már be azt is magatoknak,hogy alvajáró vagyok.





-Ami azt illeti ...öt éves korodtól tíz évesig alvajártál..-nevetett Ann.-Megyünk sétálunk egyet a többiekkel,de páran itt maradnak és pihennek egy kicsit.Van kedvetek velünk jönni,vagy inkább még lustoltok?





-Tudod,hogy mennyire megvisel ez az utazás...





-Gondoltam,hogy maradni fogtok.-puszilta meg Harry homlokát.-Jók legyetek!-távozott.Ezután megettük a finom ebédet,és a TV-ben Consuela-t néztünk.Közben átszállingóztak páran a szobánkba,és a végére 15-en feküdtünk az ágyon,és a spanyol szappanoperát csodáltuk.Köztük volt Gemma és Patrick is,a többiek másodunokatestvérek voltak.Sikerült megismernem őket,és nagyon szimpatikusnak tűntek.Elaludtunk a sorozat közben,és "pár" óra múlva keltem fel.Már este tizenegy volt.Hazza-t sikeresen felkeltettem a mocorgásommal.






-Tudod mire gondolok most?-mosolyodott el pajzánul.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése