2013. május 5., vasárnap

27. Repülő

Nem hittem el,hogy éjfélkor indul a gépünk a szépséges Ponte nelle Alpi-ba. Izgatottan vártam,hogy találkozzak Harry családjával,de egyrészt féltem az első benyomástól.
A ruháimat még tegnap este bepakoltam a bőröndömbe, és a szüleimnek szánt ajándékot is becsomagoltam piros papírba. Apropó ajándék..vajon mit kéne adnom a Styles családnak?! Nem állíthatok be üres kézzel...





-Szia pocak!-üdvözöltem Harry-t egy apró puszival.





-NIALL AZT MONDTA NEM IS LÁTSZIK AZ A PÁR KILÓ!!! Ugye nem tetszem így neked..és szakítani fogsz velem..?





-Persze,véletlenül sem viccnek szántam a "pocak"-ot.





-Nagyon érzékeny vagyok ma reggel.Izgatott vagyok.





-Én is,én is.De azon gondolkoztam,hogy mit vihetnék a családodnak ajándékba.





-Éppen elég nekik az is,hogy elviszlek magammal!-fogta körbe tökéletes ujjaival a derekamat.





-Szeretlek.-csókoltam meg.-De én akkor is szeretnék nekik adni valami kis apróságot.





-Vedd a kabátod bébi! Harry bácsi vásárolni visz!Sziasztok!-köszönt el a szüleimtől.





-Maximum két óra és itthon vagyunk ígérem.-dobtam puszit nekik,és bepattantam az autóba.Út közben Macklemore-t hallgattunk teljes hangerővel.Hazza ügyesen leparkolt,és kézenfogva besétáltunk az áruházba.Itt aztán mindent lehetett kapni: ruhát,ételeket, apróságokat, és dísztárgyakat. Az utóbbira szavaztam. A dísztárgyakból sosem elég.-Milyen a ház,ahová megyünk?





-Elég..modern.





-Most aztán sok mindent megtudtam.Úúú nézd milyen jópofa az a tál!




-Az csak egy szimpla tál..nőkkkkkk!-nyomta meg a "k"-t,és magához húzott.-Adhatok egy puszit a nyakadra?-meg se várta a választ és a borostás pofijával puszilgatni kezdte a nyakamat.Tudta,hogy nem birom ki nevetés nélkül.Hahotázni kezdtem,és ficánkolni az ölelésében.Nagy nehezen kiszabadultam karjai közül és futásnak eredtem.Csak futottam,és futottam.Göndör fürtjeit láttam elsuhanni a fejem mellett.Hátrafelé kezdett futni,vicces fejeket vágva.Hirtelen a semmiből egy idősebb nénike kocsija bukkant fel a folyosón.





-Harry vigyázz!-kiáltottam,de már késő volt.Hazza belepottyant a bevásárló kocsiba,és neki gurult a műgyümölcsöket tartó polcra.Az összes ráesett.





-Áúcs..!





-Na de fiatalember!-emelte fel a hangját a nagymama.





-Elnézést kérünk asszonyom.Megtérítjük a kárát.-ajánlottam fel.-Na add a kezed te görög isten!





-Utálom a mű dolgokat,és bibis lett a könyököm..-vágott durcás fejet.





-Gyere baba veszek neked valamit,csak elsőnek kifizetem ezt a pár dísztárgyat.-felcsillant újból a szeme.Miután megitta a drága a tejszínes forrócsokiját,beugrottunk a fiúkhoz,hogy átadjam nekik szerény kis ajándékaikat.




-Olalala! Micsoda bombázó...ja és Laura!




-Ezt nevezem meleg fogadtatásnak kedves Louis.Úgy érzem a te ajándékodat pont otthon hagytam.-mosolyodtam el.





-Jól hallottam,hogy ajándékot emlegettél???-bukkant elő a semmiből Niall.





-Ajándék HOL?!-botlott meg a küszöbön Zayn.





-Lám lám! Micsoda érett fiatal férfiakkal élek együtt..-fonta keresztbe karjait Liam.





-Menjünk be a nappaliba,rakok fel egy kis karácsonyi zenét,és ajándékozhatunk is!-csapta össze a kezét  Harold.




-Ki kezdje az ájándékozást?





-Ha nem gond én szeretném!-állt ki Niall.-Nos..kivel is kezdjem..áhá..had lássam csak..igen..fantasztikus..Zayn ne jelentkezz...aha..ühümm..legyen mondjuk..csodás...





-KEZD MÁR EL NIALLER!-kiabáltunk rá egyszerre.





-A türelem rózsát terem kedveseim..de egye fene.Harry téged választalak!-állt be Pikachu-s alakba a fiúm.Egy óra alatt mindenki adott a másiknak ajándékot,csak én nem.Így most rajtam volt a sor.





-Srácok,nem kell nagy ajándékra számítanotok, de azért remélem,hogy mindenkinek fog tetszeni.-kipakoltam a táskámból a névvel ellátott dobozokat,és lecsaptak rájuk.





-Répa mintájú plüss galamb! Hát én eldobom az agyam! Keblemre Lara!





-No Spoon készlet."Nem szereted a kanalakat,és ezért nélkülöznöd kell a levest? Ne csüggedj,mert it a kanvilla!" Varázslatos találmány!Csóközön Larácska!




-Úristen! Ír mintás boxer,nadrág,póló,cipő egy csomagolásban,és pont az én méretem!Csodálatos imádlak!




-Személyesen nekem címzett törésálló tükör,amibe belegravíroztattál.Meseszép!





-Egy Youtube link..kíváncsivá tettél bogyóka!




-Ez csak egy kis előajándék,mert az igazit a hegyekben kapod meg.





-Kapcsold be a gépet Harry!!!!-kiáltott fel Lou.Lecsücsültek a kanapéra,én meg az ajtónál támaszkodtam meg,és figyeltem a reakciójukat.Megszólalt az Igazából szerelem főcímdala,mivel az a film a kedvence,és a számot is szerette.A három perces videóban a barátságunk kezdetétől napjainkig szerepeltek képek.A képek váltakozása közé beleírtam,hogy mennyire fontos számomra és,hogy soha sem akarom elveszteni.Véget ért a videó,és senki sem mozdult meg.





-Khm.Lassan mennem kéne..-szólaltam meg,mivel az jött le,hogy utálja a videót.-Hát jó..sziasztok és boldog karácsonyt!Mentem ki a szobából.





-Azonnal állítsd meg a tökéletes lábaidat!-hozta rám a frászt Harry.





-Azt hittem utálod a videót,és mérges leszel rám..





-Mi az istenért lennék rád mérges?! Bár..ha jobban belegondolok utállak.





-Akkor azt hiszem semmi keresni valóm nincsen itt.-nyitottam ki az ajtót.Ekkor elém lépett.





-Utállak azért,amiért a kezdetek óta szerelmes vagyok beléd,utállak azért amiért a nap minden percében csak rádgondolok,utállak azért amiért jobb emberré teszel.





-Akkor ha utálsz,mért vagy velem?





-Nem jól fejeztem ki magamat...Laura Jones szerelmes vagyok beléd,és ezt éreztetni akarom veled,minden áldott nap!Soha de soha nem éreztem még így senki iránt,és tudom,hogy te vagy számomra az az ember akiért érdemes élnem.





-Úgy szeretlek..-ugrottam az ölébe.Egy 'kis' csókcsata után elköszöntünk a fiúktól,és mégegyszer megköszöntem a szépséges ajándékokat amiket tőlük kaptam.Otthon újból ajándékozni kezdtük egymást a szüleimmel.Anya remek vacsorát varázsolt az asztalra,és még jobban tetszett az,hogy igazi családként viselkedtünk.Tíz óra körül járt,amikor elbúcsúztam apáéktól,és a taxiba ültünk,ami a reptérre vitt minket.




-Remélem nem izgulsz kicsim.-csókolt homlokon.





-Nem,csak várom már a találkozást a családoddal.-szálltunk fel a magángépre,ami az Alpokba repít minket.Fél óra múlva a kicsi babám,már mélyen aludt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése