Harry szemszöge:
-Hát tesó...Én nem értem a nőket..az előző pillanatban még azt hiszed,hogy a tiéd,a másikban pedig futhatsz utánna.-mondta Patrick,miközben én majd fel robbantam.
-Ilyen az élet haver.-motyogtam,és a fejemet a tenyerembe fektettem.
-Dögös csaj,nem de?
-A legdögösebb...
-Minden oké Harry?
-Nincs valami piád?Biztosan van,mert neked mindig tele a hűtőd.-meg sem hallva az előző kérdést,gyorsan felpattantam,és a konyhába mentem.
-Áhá..szóval csaj van a dologban.-kiáltott utánnam.
-De még milyen!Inkább dobjuk a témát.-húztam meg a Jack Daniels-es üveget.-Te Patrick..kédezhetek valamit?
-Te bármit!
-Szereted ezt a lányt?
-Kit?Laurát?
-Őt.
-Baromira bejön,de ma találkoztunk elsőnek,úgyhogy ezt a kérdést egy kicsit később tedd fel.-kacsintott.
-Nem gondolod,hogy amit csináltatok ketten,azzal még várni kellett volna?
-Ugyanmár Hazza...aminek meg kell történnie,az úgyis megfog..Amúgy meg miért kérdezel ilyeneket?!-nevetett-Olyan vagy,mint a gondoskodó nagyanyám.-ezen kénytelen voltam kacagni egyet.
-Ne haragudj,csak érdekel a magánéleted.
-Mióta?-mosolygott.
-Például most óta.
-Ajaj Harold Edward Styles..csak tudnám,hogy mi ját a kis fejedben.-borzolta össze a hajamat.
-Ne akard azt tudni.-húztam fel a szemöldökömet-Utolsó kérdés.Felkészültél?
-Ha muszály.
-Szeretnél valami komolyat ettől a Laurától?
-Nagyon különleges,úgyhogy igen.
-Áhá..Értem!Milyen napod volt?Jó?Akkor én holnap beugrok,de most jut eszembe,hogy el kéne intéznem valamit.
-Köszönöm,hogy megválaszoltad a kérdésemet,de mi az isten dolgod lenne neked,éjfélkor?
-Az legyen az én titkom!-csaptam be az ajtót,és a kocsim felé siettem.Éppen indítottam volna el a kocsit,amikor eszembe jutott,hogy ittam..és nem is keveset.Egye fene!Sétálok egyet,legalább átgondolom az elmúlt egy-két órát.Elvettem a telefonomat,és a pénztárcámat a másik űlésről,kiszálltam,zsebre vágtam a kocsikulcsot,és sétálni kezdtem.
Az utcákon csak néhány szerelmes pár sétálgatott,meg egy-két részeg fazon.A turbékolók láttán összeszorult a gyomrom.Lehet,hogy a pia is közrejátszott,meg az óriás pizza,amit Zaynnel sikeresen bevágtunk miközben X-box-ban lealáztam.De a szívem méllyén tudtam,hogy ez csak kifogás,amiket azért találok ki,hogy eltereljem a gondolataimat egy bizonyos személyről..Laura Jones-ról.Nem tudtam kiverni a fejemből a gyönyörű,hosszú,szőke haját,a hatalmas szemeit,a fehér fogait,amik minden alkalommal kivillantott,amikor megnevettettük.Jaj de réginek tűnik,amikor még együtt voltunk,pedig egy hete sincs,hogy megcsókolhattam puha ajkait.
Jesszusom.Visszagondoltam az előbbi gondolatmenetemre.Olyanokat gondoltam,mint egy szingli tinédzser csaj,akinek egyetlen egy barátja volt,és őt is elvesztette.Homlokon csaptam magam,ami nem tudom mire volt jó.Az út szélén ücsörgött,egy öreg koldus pasas,aki annyira vacogott,hogy nem tudott felállni onnan.Mivel már csak pár utcán kellett végig mennem,hogy elérjem a célpontomat,ezért odamentem hozzá,felsegítettem,levettem a kabátomat,ráadtam,és a kezébe nyomtam egy kevés aprót.Nagyon hálás volt,olyannyira,hogy egy könnycsepp it kicsordult a szeméből.Szeretek segíteni a rászorulókon,de mostmár rajtam segíthetnének...csak egy picit.
Laura szemszöge:
Halkan beosontam a házba,hogy senkit se ébresszek fel.A magassarkúmat a szépen felkaptam,és a konyhába mentem egy pohár vízért.Hirtelen felkapcsolódott a villany.
-A frászt hozod rám Apa!-kaptam a mellkhasomhoz.
-Ne haragudj,hogy megijesztettelek,csak egy új banda lemezét teszteltem az Ipod-omon.Nem hallottam,hogy megjöttél.
-Na és jól tolják?
-Nagy jövő áll előttük.-mosolygott.
-Ha a te kezeidbe kerülnek,akkor biztosan.
-Tudnánk egy kicsit beszélni?
-Most?Persze.
-Anyáddal úgy gondoljuk,hogy nagyon keményen kezeltük ezt a Max Irons-os dolgot.Nem akarunk semmit se ráderöltetni.
-Ugyan apa,megteszem nektek ezt a szívességet..nem nagy dolog.
-De az,ha közben egy másik fiú aggódva figyeli az összes lépésedet.
-Miről beszélsz Apa?
-Összefutottam ma Simonnál a 1D-vel.Beszélgettem velük egy kicsit,és egy pillanatra ketten maradtunk a szobában Harryvel,és felhoztalak.Így ő kénytelen volt elmondani nekem,hogy mit érez irántad,mert annyira határozott voltam,hogy szerintem megojesztettem egy kicsit.Sok szépet mondott rólad,ugye tudod?
-Nem,nem tudtam.Átgondolom a dolgot,de ha nem haragszol,akkor én most megyek lezuhanyzok,mert elég hosszú napom volt.
-Jól tennéd.Jó éjszakát kincsem.-ölelt meg.Felmentem a szobámba,levetkőztem,és villámgyorsan lezuhanyoztam.Belebújtam a hálóingembe.Mivel még nem voltam álmos,ezért írtam egy sms-t,és utánna levettem egy könyvet a polcról,és beleolvastam.A harmadik oldalon járhattam,amikor meghallottam,hogy valaki kövekkel dobálja az ablakomat.Óvatosan felálltam,és kikukkantottam a függöny mögül.
Erre nem számítottam...
-Laura!-hallottam lentről-Tudom,hogy nem akarsz velem beszélni,de tudnod kell,hogy hogy érzek irántad.Tudom,hogy már a könyöködön jön ki,de én tényleg pontosan így érzek.
~He looks at you,the way that i would,Does all the things,i know that i could,if only time could just turn back,Cause i got three little words,That i've always been dying to tell you.~énekelte.-Tudom,hogy ez nincsen benn a szövegben..de Laura Jones szeretlek!
A meghatódottságtól zokogni kezdtem.Egyetlen egy szó sem jött ki a torkomon,csak álltam hülyén az ablak előtt,és figyeltem a komoly arcú Harry Styles-ot.Egy perc múlva magamhoz tértem,belebújtam a papucsomba,leszáguldoztam a lépcsőn ki az utcára,és Harry karjaiba vetettem magam.Még mindig könnyeztem,csak az ő pólóját áztattam el.Csodálkoztam rajta,hogy nincsen rajta kabát,amikor kint legalább minusz 4 fok van kint,de ő tudja.-Én is szeretlek Harry!-mondtam bele a karjaiba.Megfogta a derekamat,és ráállított a lábára,hogy ne ázzon át a papucsom a hóban.Nagyon fáztam,de most nem érdekelt.Kezével végig simított az arcomon,és hideg ajkait az enyémre tette.A gyomromban rejtőző pillangók,ismét őrültek módjára repdesni kezdtek.
2012. július 20., péntek
2012. július 12., csütörtök
Cicák!
Sziasztok nyuszikák!
Bocsi,hogy ideírok,csak azt szeretném mondani,hogy legközelebb 27-én tudok nektek új részt hozni.:(
Nagyon sajnálom,de nem lesz hiába ez a várakozás,mivel 2új részt is tervezek nektek;)
Egy kis ízelítőt is kaptok belőle:)
-Laura elbeszélget a 1D-s fiúkkal
-Rendeződik a magánélete is;)
Egyelőre csak annyit mondhatok,remélem,hogy hamar eltelik majd ez a pár nap!
Sok puszi nektek,és használjátok ki a nyár minden egyes percét!<3XxxOooOo
2012. július 9., hétfő
23.Terrible Love
Patrick lakása egy gyönyörű negyedben volt,a város szívében.Igaz,hogy kívülről egy teljesen átlagos,angol építésű háznak látszott,de belülről olyan volt,mintha egy luxus magazínból tépett volna ki egy oldalt,és ragasztotta a lakása falaira.
-Kérsz valamit inni?
-Egy sör jól esne,köszi.És mióta élsz itt?
-Elméletileg az unokatesómmal élek együtt,de gyakorlatilag egyedül,mert ő máshol lakik.
-Aha,értem.Gyakran látod?
-Aha..sokszor meglátogat,amikor nem járkál valahová.
-Biztos rendes srác.
-Aha...tényleg az.-nyújtotta oda a sört.
-Hány éves vagy?
-20,te olyan 18,vagy 19 lehetsz.
-Eltaláltad,18 vagyok.
-Nem probléma,ha melléd ülök?
-Ha az is lenne,akkor is ideülnél,nem?
-Igazán kiismertél mondhatom.-mosolygott.
-Igyekszek.
-Ezt most rakjuk le ide,egy kicsit.-vette el a piámat,és közelebb ült.Egyik kezét a combomra helyezte,a másikat a nyakamra.Mélyen a szemembe nézett,és motyogni kezdett valamit,de annyira elvesztem a tökéletes ajkaiban,hogy nem figyeltem rá.Eszméletlenül jól csókolt.
-Ez mindig beválik?-beszéltem.
-Hmm..általában.-hanyatt döltött a kanapén,és leügyeskedte rólam a ruhámat.Letéptem róla az ingét,és a nadrágját,és átkulcsoltam a derekát a lábaimmal.Nem gyakran csináltam ennyire random dolgot mostanában,de bekell,hogy valjam nagyon bejön,és az alanyról,akivel csinálom róla ne is beszéljünk.
Csókjaitól égett az egész testem,ő úgy bánt velem,mint egy porcelánbabával,de mégis olyan vad volt.Megtörtént,aminek meg kellett történnie.Remek volt,nem is...inkább csodás.-Basszus..teljesen feltüzelsz Laura Jones.-puszilta meg a nyakamat.
-Mostmár beszélgethetünk.-nevettem.Belebújtam az ingébe,ő pedig magára kapta a nadrágját.Lehuppantam az egyik fotelba,ő pedig a lábait a másik fotel hátulján lelógatva,feküdt.
-Vannak tesóid?
-Sajnos egyke vagyok,és veled mi a szitu?
-Végre egy közös dolog van bennünk!-röhögött egyet.
-Mostmár nagyon ránkfért valami közös tulajdonság.
-Milyen fiúk jönnek be neked?
-Szerinted?
-Van egy olyan érzésem,hogy az olyanok,mint én.
-Talált sűllyedt.
-Na,de én milyen vagyok?
-Jó haj,látszik,hogy adsz a külsődre,szóval igényes,aranyos vagy,lehet veled beszélgetni,sokat nevetsz,mosolyogsz,és ez nagyon jó tulajdonság.
-Ó pirulok!Folytasd kérlek,jó hallgatni.
-Beképzelt is vagy,ami nem a legjobb.-kuncogtam.
-Nemis vagyok!
-Hát persze,hogy nem vagy az.Szeretem még az olyan srácokat,akik nem ülnek folyton otthon,de le lehet velük ülni megnézni egy filmet,szeretnek összebújni,figyelmes,és odaadó,nem köt bele mások dolgába,és a legfontosabb az az,hogy olyan idióta,és hülye legyen,mint én.
-Tipikus csaj vagy.
-Még jó,hogy...-vigyorogtam-és neked kik jönnek be?
-Nem kell részletezni.Csak két szót fogok mondani.Laura Jones.
-Menj már...
-Nem most komolyan.Szép vagy,gyönyörű a mosolyod,a hajad fantasztikus,imádom a szemeidet,csinos vagy,nagyon is,jól öltözködsz,remek az illatod,állandóan fülig ér,és be sem áll a szád.
-Imádlak!-felálltam,és odasétáltam a fejjel lefelé lógó fiúhoz,felemeltem egy kicsit a fejét,és csókolózni kezdtünk.
-Mindent,amit mondtam,teljesen komolyan gondoltam.-mondta.
-Ennek örülök.
-Megadnád a számodat,ha szépen kérem?
-Add ide a telódat,és beleírom.
-Köszönöm!-vette el tőlem,egy puszi kíséretében.
-Kiugrok a mosdóba,ha megbocsáltod.
-A folyosó végén balra találod.
-Köszi!-megmostam egy kicsit az arcomat,és a táskámból elővettem a neszeszeremet,és rendbe tettem magamat.Éppen mentem volna ki,amikor valaki benyitott az ajtón,és az a valaki legalább annyira meg volt lepődve,mint amennyire én.
-Te meg mit keresel itt????
-Ezt én is kérdezhetném tőled.
-Hát te tényleg gyorsan felejtessz...jó neked.
-Minden oké a fürdőben?-jött be hozzánk Patrick.
-Persze,minden a legnagyobb rendben van...
-Laura bemutatom,az uncsimat Harry Styles-ot,Harry ő itt Laura Jones.
-Igen már találkoztunk...-stíröltem a padlót.
-Ó ez remek!-ölelte át a vállunkat.-Gyertek együnk valamit.
-Azt hiszem,hogy jobb lesz,hogyha megyek.-siettem ki onnan,és a nappaliba mentem.Felvettem a szétdobált ruhámat,és cipőmet,a kezemben fogtam a táskámat.Egy utolsó pillantást vetettem a két srácra.Harry a fotelben ült,és érezni lehetett a fájdalmat,és a haragot a tekintetében.Patrick kérdőn állt mellette.
-Hová sietsz?
-Muszály hazamennem.
-Hát akkor rendben van..holnap felhívlak!-kiáltott utánnam.
2012. július 7., szombat
22.YOLO(You Only Live Once)
Drágáim!
Hivatalosan is visszatértem!
Nagyon szeretném,ha újból sokan komiznátok a részekhez,mert megígérem,hogy a legjobb formámat fogom hozni!
Nagyon remélem,hogy tetszeni fog nektek ez a rész,és ez a pasi+-+
Imádlak titeket!(L)(L)
U.i.Soksoksoksok KOMIT!xXOxxO
Már nyolc óra volt,és én nagyban készülődtem.Nem akartam szégyent hozni a szüleimre,ezért igyekeztem minél csinosabb lenni.Megszárítottam a hajamat,és szépen kontyba fogtam.Tussal hangsúlyoztam ki a szemeimet,és barack színű szájfényt kentem az ajkaimra.A fülembe gyöngy formájú fülbevalókat helyeztem,és a szekrényem elé léptem.Gondolkodni kezdtem,hogy melyik lenne a legmegfelelőbb összeállítás az estére,amikor kopogni kezdtek.
-Bújj be!
-Lara jött egy csomag neked.-mondta Anya,és átnyújtotta a dobozt.Max küldött egy Chanel parfümöt.-Milyen rendes ez a fiú!-ámult-Mit írt a levélbe?
-A ma este mégse jó neki,mert valami gond van a filmmel,és késő estig dolgozik.
-Ó de kár!Pedig vettem neked valami nagyon szépet...
-Azt írja,hogy értem küldd egy kocsit,ami elvisz a kedvenc éttermébe,és egyek valami finomat.
-Szólj mondjuk Harrynek,vagy Liamnek,hogy menjenek el veled.
-Ők most bűntetésben vannak.
-Edward biztosan szívesen elmegy veled.
-Igazad van,mindjárt fel is hívom!
-Maryvel felküldöm a mai szerzeményemet,remélem tetszeni fog.-nyomott egy puszit az arcomra.
-Köszönöm.-előkotortam a telefonomat.-Sziaaaa Eddy!
-Héj csajszi!
-Mi a terved estére?
-Sajnos nincsen semmi progim,mert a fiúkám beteg lett.
-Remek!Mármint az,hogy nincsen semmi dolgod.
-Miért?
-Mert eljössz velem vacsizni!Kezdj készülődni,mert kilencre jön értem a kocsi,és negyed tízre érted megyünk.Puszillak.
-Jaj de jó!Puszikállak én is!!-ledobtam az ágyra a telcsimet,és elvettem Mary kezéből a tasakot.Kikötöttem a tetején lévő rózsaszín masnit,és megpillantottam életem legszebb ruháját.A térdem főlé ért a hófehér szerelmem.A mellkhasán arany díszek csillogtak.Ehhez nagyon jól illet,a Bécsben vásárolt arany színű,platform magassarkúm.
Amikor teljesen elkészültem végig néztem magamon a tükörben,csináltam egy képet magamról,amit felraktam Twitterre.Apa szólt,hogy megérkezett a kocsi,így megfogtam a táskámat,elköszöntem a szüleimtől,és becsücsültem a limóba.Amikor Ed beszált mellém,agyon dícsért,hogy milyen mesésen nézek ki.Be kell,hogy valjam Edwardnak az öltöny áll a legjobban.Ezt neki is elmondtam,és majd kiugrott a bőréből.
-Nem hittem volna,hogy Max Irons kedvenc étterme a Ritz hotelben van.
-Elhiheted,hogy én se Ed.
-Jó ízlésre vall a Ritz.-kacsintgatott.
-Gyere inkább menjünk be.-karoltam át.
-Jó estét!Milyen névre foglaltak asztalt?-kérdezte kedvesen a pincér.
-Max Irons.
-Sajnos az asztalukra még várni kell egy keveset,de addig a bárpulthoz vezetem önöket.
-Na mit iszunk?-bújt elő az itallap mögül.
-Én tuti,hogy egy Bloody Mary-t.
-Legyen kettő.-már az italunkat szürcsöltük,és nagyban trécseltünk,amikor felfigyelt Eddy egy nagyon jóképű pasira.-Anyám...
-Ne csorgasd már állandóan a nyáladat.-böktem oldalba.
-Helyetted is csorgatom.-kuncogott.-Na mi van a 1D-vel..?
-Egy kis szünetet tartok.Nem kell nekem folyton velük lógnom.Igaz,hogy hiányoznak a hülyeségeik,a sok gyorskajás vacsik,de kénytelen vagyok megbüntetni őket,amiért folyton egymást cibálták.
-Női uralom van úgylátom..
-Laura Jones bekeményít!-nevettem.
-Nagyon helyes,nagyon helyes.Szivem amióta csak bejött az a helyes hapsi,azóta téged néz.-harapott a szájába.
-Nézzen csak.
-Elnézést a zavarásért,de elkészült az asztaluk.-leültünk,és ismét beszélgetni kezdtünk.Éppen a táskámban kerestem a csörgő mobilomat,amikor egy szál rózsát nyújtottak elém,a hátam mögül.
-Nem tudom levenni a szememet rólad.
-Pedig jobb lenne,ha nem néznél egész este.
-Jaj,de illetlen vagyok!Még be sem mutatkoztam.Patrick Laney.
-Laura Jones.
-Ha érdekel valakit,én Edward Jackson vagyok..
-Meginnál velem egy italt?
-Ha nem látnád,éppen a legjobb barátommal vacsorázok..
-Ne haragudj,ugye Edward vagy?
-Igen.
-Megbocsáltanál a barátnődnek,ha a ma estét inkább velem töltené?
-Nekem úgyis ápolnom kéne valakit...szóval érezzétek jól magatokat.
-Ed!-kiáltottam utánna,de legyintett egyet,és már ment is tovább.-Remek...
-Mondd Laura,van barátod?
-Nincs,de nagyon le kéne nyűgöznöd,hogy ez változzon.
-Kihívás elfogadva!Gyere megyünk!
-Hová?
-A kérómba.
-Lassíthatnál egy kicsit..
-Nyugalom kislány,mindent átgondoltam.
-Akkor rádbízom magam.-lehajítottam a maradék piámat,és rájöttem,hogy muszály lesz élveznem ezt az estét,amit egy szívdöglesztő sráccal fogok eltölteni.
2012. július 5., csütörtök
21.Egyezség
Nyuszikák!
Nagyon sajnálom,hogy már vagy 1000éve nem hoztam nektek új részt!
Piszkosul sok dolgom volt,ami tudom,hogy nem mentség..:/
Remélem,hogy ez a kis "visszatérő" részem tetszeni fog mindenkinek.:)
Imádlak titeket,és tényleg bocsánat!(L)(L)*-*
-Azt hiszem,hogy nem kell tovább keresnünk a szüleit...-hallottuk Zaynt az előszobából.Nagyon dúrván kikerekedett a szemünk,amikor beléptek az ebédlőbe.
-Ne haragudjatok,hogy így rátok törünk..-törte meg a csendet Lara Anyuka-próbáltunk hazamenni,csak a zárban van a kulcs,így nem tudtunk bemenni a házba,és ti vagytok a legközelebb,akiket ismerünk,és..
-És tartozunk egy bocsánatkéréssel..-vágott közbe Rob.-Mi tényleg nagyon rendes fiúknak tartunk titeket,és örülünk neki,hogy a lányunkkal barátkoztok,mert tudjuk jól,hogy nélkületek nem lenne olyan boldog élete,mint amilyen azelőtt volt,hogy hajba kaptunk egy kicsit.
-Tudtommal ez a "kis" vita is miattunk volt..-vakarta meg a homlokát Niall.
-Csak azért,mert nem akartuk,hogy elmenjen,mert fiú volt a dologban.
-Max Irons,igaz..?-kérdeztem.
-Pontosan Harry,az apjával volt egy kis tárgyalásom még a party előtt,és teljesen kibukott a fiára,hogy 22 éves,és még egyetlen normális barátnője sem volt,és látott egy-két képet Lauráról az újságban,és megbeszéltük,hogy összehozzuk a fiatalokat..
-És féltünk,hogyha veletek tart,akkor szóba sem jöhet Max,mert beleszeret az egyikőtökbe,és így ugrik a Mr.Irons-nak tett ígéretünk.
-Ezt miért nem mondtátok el neki?-érdeklődött Louis.
-Hiszen ismeritek,hogy milyen önfejű.
-Nem akarok beleszólni a szülői dolgaitokba,de egy telefon hívás igazán jól esett volna neki..-mondta Liam.
-Csak azt akartuk,hogy ő keressen minket,hogy legyen egy kis hiányérzete.
-A kívánságotok valóra vált,hiszen most egyikünkkel sem áll szóba,és nagyon úgy tűnik,hogy depressziós lett.-dörzsölte a tenyerét Zayn.
-Ó Istenkém!-ült ki a félelem Mag arcára.
-Akkor jobb,hogyha mi most megpróbálunk bejutni.Remélem,hogy nincsen köztünk harag.-rázott velünk kezet Robert.
-Megbocsáltunk.-vágtuk rá egyszerre.-További szép estét.-engedtem ki őket.
-Na gyerekek,ezt is megéltük!-kuncogott Lou.
-Nem hittem volna,hogy rendesnek találnak minket..-csavargatta Liam,Niall egyik kilógó fürtöcskéjét.
-Örülök neki,hogy megtörtént ez a kis beszélgetés.-mosolygott Zayn.
-Én is.-bólogattam.-Akkor mostmár mi is újból bratyók vagyunk!
-Legjobb,és örök bratyók!Nagy ölelést!-ugrottunk egymás nyakába.
-Annyira szeretlek titeket!-motyogtunk.
Laura szemszöge:
Éppen a kádban ültem,fülhallgatóval a fülemben,amikor dörömbölésre lettem figyelmes.Felvettem a puha,fehér köntösömet,és leszáguldoztam a lépcsőn.Meglepetésemre a szüleim álltak az ajtóban,amikor kinyitottam.Anya nem szólt egy szót sem,csak olyan erővel ölelt át,hogy alig kaptam levegőt.
-Szeretlek bogaram!-suttogta a fülembe.
-Engedd el szegényt,nem kap levegőt,meg én is meg akarom szorongatni.-sok ideig álltunk az előszobában,egymást ölelve.De egyikünk sem engedte el a másikat.Igaz,hogy még nem magyaráztak meg semmit,de újból éreztem,hogy egy család vagyunk.
-Gyertek,menjünk be és elmagyarázunk mindent.-lehuppantunk a fotelba,és a szüleim részletesen elmondtak mindent.Még azt is,hogy az előbb voltak a 1D-nél,és bocsánatot kértek tőlük.Azt is megtudtam,hogy pár hétre Olaszországba repültek,hogy átgondolják,hogy mit mondjanak majd nekem.
-Amiért ilyen őszínték voltatok velem...megyek,és felhívom Max-et,és megszervezek vele egy találkát.
-De mi nem akarjuk ráderöltetni a dolgot!
-Ha nem akarod,akkor nem kell!
-Ennyivel tartozok nektek.Jó éjszakát!-pusziltam meg őket.
-Szeretünk édesem!-a szobámba érve,előkotortam a mobilomat,végig feküdtem az ágyamon,kikerestem Max Irons számát,és tárcsázni kezdtem.
-Igen?-szólt bele.
-Szia Max,itt Laura Jones.
-Ó szia!Hogy vagy?Mi újság?Mesélj!
-Jól vagyok köszönöm.Csak azért hívtalak,hogy áll-e még a londoni találkánk?
-Álljon?-nevetett egyet.
-Az jó lenne.-mosolyogtam.
-Holnap kilencre érted megyek,ha jó.
-Tökéletes.
-Remek!Álmodj szépeket Laura Jones.-tettem le.Csak pozitív gondolatok keringtek a fejemben a holnapi randival kapcsolatosan.Jól is jön most nekem,mivel a barátságunkat szüneteltetem a srácokkal.Ó máris hiányoznak.Nem,nem Laura,verdd ki a fejedből!!!
2012. június 20., szerda
20.We returned
Abban a másodpercben elborult az agyam,amikor az általam hitt Harry közölte velem,hogy ő Zayn.Akármennyire is szerettem volna ordítani egy hatalmasat,vagy jól kiosztani a szégyenében padlót fürkésző fiút,egy hang sem jött ki a torkomon.Hihetetlen,hogy még a barátaim sem képesek támogatni a rossz helyzetekben,de akkor kifog?!Mivel még mindig féltem kimenni,ezért leültem a földre,és halkan pityeregni kezdtem.Zayn közelebb csúszott hozzám,és simogatni kezdte a hátamat.
-Ne..nyúlj...hozám..légy szíves.
-Gondolom ..most maradjak csendben,eltaláltam?-gyorsan bólogattam,miközben az arcomat a levetett pólóba temettem.-Akkor én most kimegyek,megnézem,hogy ki az.-nem akartam,hogy baja essen,mert mégis csak a barátom,de az előbbiek miatt,nem mondtam rá semmit,és csak azután emeltem fel a fejemet,amiután hallottam az ajtó csukódását.Ekkor tört ki belőlem a rettentő sírás.Az egész testem remegett,rázkódott,és nagyon fáztam.Az arcomon szószerint patakokban fojtak le a könnyeim.Magamat szörnyű szavakkal ócsároltam,amit azért valjunk be,hogy megérdemeltem.Belebújtam az eláztatott felsőbe,és egy nadrágra hajtottam a fejemet.Az nap este álomba sírtam magam.
Másnap:
A fejem lüktetett a fájdalomtól,és úgy éreztem,hogy az arcom is kipirult.A kis ablakon beszűrődő fény által állapítottam meg,hogy reggel van.Megigazítottam magamon az pólót,és erőt véve magamon kiléptem a gardróbból.Az öt fiú a nappaliban aludtak még mindig.Hát ...nagyon úgy tűnik,hogy a tegnap esti "veszélyt" csak beképzeltük magunknak.A konyhában készítettem magamnak egy jó erős kávét,és két szelet pirítóst.Magam sem tudnám megmondani,hogy mikor reggeliztem normálisan.Leültem az asztalhoz,ahonnan pont ráláttam az alvó emberkékre.Nagyon úgy tűnt,hogy megfázhattam valahol,mert egy hatalmasat tüsszentettem,amire az egész társoság felébredt.Gratulálok Laura!
-Jó reggelt szépségem!-ült le mellém Harry,egy puszi kíséretében.
-Nektek is.Sajnálom,hogy felkeltettelek titeket,de valójában mégsem...
-Miért mi a baj?-kérdezte riadtan Louis.
-Muszály veletek beszélnem.Ha most nem mondom el,akkor belehalok,én nem bírom tovább.-a többiek is felálltak a kanapéról,és leültek körém.
-Hallgatunk.-mondta Niall.
-A napokban,akarom mondani a hetekben észre vettem,hogy miattam teljesen szét fog esni a One Direction,mint fiúbanda.Magamat okolom a történtek miatt.
-Milyen történtek miatt??
-Hogy hülyítettelek titeket.Azonban nem tudtam mit csinálni,mert ti folyamatosan rajtam civakodtok,ha nem vennétek észre.Romlik a testvériség srácok!Hol van az a Liam,Harry,Niall,Louis,és Zayn,akik állandóan puszilgatják egymást,hogy kimutassák azt,hogy mennyire szeretik egymást?Hol vannak azok az emberek,akiket megismertem?Hol vannak azok,akikkel mindig jól érzem magam,de mostanában inkább feszült vagyok.Egyrészt a szüleim miatt,másrészt pedig amiatt,amiért látom,hogy egymást utáljátok,és gyűlölködtök,ha odamegyek valamelyikőtökhöz beszélgetni.És akkor arról már ne is kelljen beszélnem,hogy mi a helyzet a párkapcsolat témával.Szóval én most azt mondom nektek,hogy arra az időre kicsit kiszállnék a körötökből,amíg meg nem beszélitek a dolgaitokat,és újból egy bandává kovácsolódtok.
-Lara,most nagyon másnapos vagy,úgyhogy nem kéne ilyeneken törnöd a buksidat.-mondta Hazza.
-Nem vagyok másnapos!Egyébként is,ha az lennék,akkor is teljesen tisztán látnám a dolgokat.
-De Laura,nélkled egy teljesen átlagos banda leszünk!...-hisztizett Lou.
-Ezt meg ne halljam többet!Én nem vagyok a tagja a bandának,én csak egy mellékszereplő vagyok a ti történeitekben.
-Akkor én most ezt jól értelmeztem?Szabadságra mész???-akadt ki Liam.
-Úgy valahogy te értetlen.-mondta Zayn.
-Erről beszéltem!Régebben mindig kedvesebben szóltatok egymáshoz...Ideje mennetek.A cuccomért majd átmegyek később.
-Te most szakítottál velem?-állt meg Harry az ajtóban.
-Addigra eldöntöm,mire helyre hoztátok a dolgaitokat.Én szeretlek,csak összekuszálódtak a dolgok.
-A legjobb kifogás,amit eddigi életem során hallottam!Ha szeretnél,akkor tudnál dönteni is...-húzta el a csíkot.
Harry szemszöge:
Megelőztem a többieket,berontottam a házba,és bezárkóztam a szobámba.Nem tudtam felfogni,hogy Laura akkor most szakítani fog velem,vagy sem....Tomboltam haragomban.Legszívesebben valaki máson vezettem volna le a bánatomat,de tudtam,hogy ez csak az én gondom.Igaz,hogy sok gondja van Larának is,de mi segíteni akartunk neki..lehet,hogy nem látszott mindig,mert majd szétszedtük egymást,de mi mindig ott voltunk neki..
-Harry,kupaktanács!-ordított fel Louis.Ú most csak ez hiányzott.
-Kupaktanácsoljatok nélkülem!-válaszoltam.
-Vajon mire való a tanácskozás??
-Arra,hogy megbeszéljük a gondjainkat!De nekem nincsen gondom..
-Biztos vagy te ebben?
-Van csak magamban akarom,és fogom tartani.
-Akkor legalább minket meghallgathatnál,hogy nekünk mi a problémánk.Elvégre egy család vagyunk..
-Egy percet kérek.-bementem a fürdőbe,és megmosakodtam.Nem akartam egy boxerben sétálgatni télen a házban..az olyan illúzió romboló lenne,így felvettem egy pólót,New York felirattal.Leszaladtam a lépcsőn,és felültem a konyhapultra,és a lábamat himbáltam.
-Arra gondoltam,hogy megverekedhetnénk Lauráért.-dobta fel az ötletet Zayn.
-Egyértelműen én nyernék..-jelentette ki Liam.
-Srácok,srácok,ha már idetoltam a képemet azért,hogy megdumáljuk a dolgoka,akkor ne fenyegetőzzetek..
-Harrynek igaza van..-csapott a térdére Niall.-Van is egy remek ötletem!
-Hadd halljuk Nialler.
-Mi lenne,ha megkeresnénk neki a szüleit,és leültetnénk eléjük,hogy beszéljék meg a dolgokat.Pont úgy,ahogy ő tett velünk.
-Remek!
-Annyi a bökkenő,hogy nem tudunk róluk semmit sem.
-Viszont van nekik egy Mary-jük!-kiáltottam fel.
-Igaz,de neki csak Lau tudja a számát.
-Meg én.-vigyorogtam.
-Most az egyszer örülök,hogy te vagy a barátja..-vallotta be Liam.
-Hát az majd kiderül,hogy meddig leszek a pasija...
-Ó el ne sírd itt magad,te cicamica.-ölelt meg Louis.Hiányzott az én Boo bear-em.
-Megyek kinyitom.-pattant fel Zayn a csengőre.
-Ne haragudjatok,hogy olyan bunkó voltam...-közöltük egymással szinte egyszerre.
-Azt hiszem,hogy nem kell tovább keresnünk a szüleit...-hallottuk Zaynt,az előszobából.
-Ne..nyúlj...hozám..légy szíves.
-Gondolom ..most maradjak csendben,eltaláltam?-gyorsan bólogattam,miközben az arcomat a levetett pólóba temettem.-Akkor én most kimegyek,megnézem,hogy ki az.-nem akartam,hogy baja essen,mert mégis csak a barátom,de az előbbiek miatt,nem mondtam rá semmit,és csak azután emeltem fel a fejemet,amiután hallottam az ajtó csukódását.Ekkor tört ki belőlem a rettentő sírás.Az egész testem remegett,rázkódott,és nagyon fáztam.Az arcomon szószerint patakokban fojtak le a könnyeim.Magamat szörnyű szavakkal ócsároltam,amit azért valjunk be,hogy megérdemeltem.Belebújtam az eláztatott felsőbe,és egy nadrágra hajtottam a fejemet.Az nap este álomba sírtam magam.
Másnap:
A fejem lüktetett a fájdalomtól,és úgy éreztem,hogy az arcom is kipirult.A kis ablakon beszűrődő fény által állapítottam meg,hogy reggel van.Megigazítottam magamon az pólót,és erőt véve magamon kiléptem a gardróbból.Az öt fiú a nappaliban aludtak még mindig.Hát ...nagyon úgy tűnik,hogy a tegnap esti "veszélyt" csak beképzeltük magunknak.A konyhában készítettem magamnak egy jó erős kávét,és két szelet pirítóst.Magam sem tudnám megmondani,hogy mikor reggeliztem normálisan.Leültem az asztalhoz,ahonnan pont ráláttam az alvó emberkékre.Nagyon úgy tűnt,hogy megfázhattam valahol,mert egy hatalmasat tüsszentettem,amire az egész társoság felébredt.Gratulálok Laura!
-Jó reggelt szépségem!-ült le mellém Harry,egy puszi kíséretében.
-Nektek is.Sajnálom,hogy felkeltettelek titeket,de valójában mégsem...
-Miért mi a baj?-kérdezte riadtan Louis.
-Muszály veletek beszélnem.Ha most nem mondom el,akkor belehalok,én nem bírom tovább.-a többiek is felálltak a kanapéról,és leültek körém.
-Hallgatunk.-mondta Niall.
-A napokban,akarom mondani a hetekben észre vettem,hogy miattam teljesen szét fog esni a One Direction,mint fiúbanda.Magamat okolom a történtek miatt.
-Milyen történtek miatt??
-Hogy hülyítettelek titeket.Azonban nem tudtam mit csinálni,mert ti folyamatosan rajtam civakodtok,ha nem vennétek észre.Romlik a testvériség srácok!Hol van az a Liam,Harry,Niall,Louis,és Zayn,akik állandóan puszilgatják egymást,hogy kimutassák azt,hogy mennyire szeretik egymást?Hol vannak azok az emberek,akiket megismertem?Hol vannak azok,akikkel mindig jól érzem magam,de mostanában inkább feszült vagyok.Egyrészt a szüleim miatt,másrészt pedig amiatt,amiért látom,hogy egymást utáljátok,és gyűlölködtök,ha odamegyek valamelyikőtökhöz beszélgetni.És akkor arról már ne is kelljen beszélnem,hogy mi a helyzet a párkapcsolat témával.Szóval én most azt mondom nektek,hogy arra az időre kicsit kiszállnék a körötökből,amíg meg nem beszélitek a dolgaitokat,és újból egy bandává kovácsolódtok.
-Lara,most nagyon másnapos vagy,úgyhogy nem kéne ilyeneken törnöd a buksidat.-mondta Hazza.
-Nem vagyok másnapos!Egyébként is,ha az lennék,akkor is teljesen tisztán látnám a dolgokat.
-De Laura,nélkled egy teljesen átlagos banda leszünk!...-hisztizett Lou.
-Ezt meg ne halljam többet!Én nem vagyok a tagja a bandának,én csak egy mellékszereplő vagyok a ti történeitekben.
-Akkor én most ezt jól értelmeztem?Szabadságra mész???-akadt ki Liam.
-Úgy valahogy te értetlen.-mondta Zayn.
-Erről beszéltem!Régebben mindig kedvesebben szóltatok egymáshoz...Ideje mennetek.A cuccomért majd átmegyek később.
-Te most szakítottál velem?-állt meg Harry az ajtóban.
-Addigra eldöntöm,mire helyre hoztátok a dolgaitokat.Én szeretlek,csak összekuszálódtak a dolgok.
-A legjobb kifogás,amit eddigi életem során hallottam!Ha szeretnél,akkor tudnál dönteni is...-húzta el a csíkot.
Harry szemszöge:
Megelőztem a többieket,berontottam a házba,és bezárkóztam a szobámba.Nem tudtam felfogni,hogy Laura akkor most szakítani fog velem,vagy sem....Tomboltam haragomban.Legszívesebben valaki máson vezettem volna le a bánatomat,de tudtam,hogy ez csak az én gondom.Igaz,hogy sok gondja van Larának is,de mi segíteni akartunk neki..lehet,hogy nem látszott mindig,mert majd szétszedtük egymást,de mi mindig ott voltunk neki..
-Harry,kupaktanács!-ordított fel Louis.Ú most csak ez hiányzott.
-Kupaktanácsoljatok nélkülem!-válaszoltam.
-Vajon mire való a tanácskozás??
-Arra,hogy megbeszéljük a gondjainkat!De nekem nincsen gondom..
-Biztos vagy te ebben?
-Van csak magamban akarom,és fogom tartani.
-Akkor legalább minket meghallgathatnál,hogy nekünk mi a problémánk.Elvégre egy család vagyunk..
-Egy percet kérek.-bementem a fürdőbe,és megmosakodtam.Nem akartam egy boxerben sétálgatni télen a házban..az olyan illúzió romboló lenne,így felvettem egy pólót,New York felirattal.Leszaladtam a lépcsőn,és felültem a konyhapultra,és a lábamat himbáltam.
-Arra gondoltam,hogy megverekedhetnénk Lauráért.-dobta fel az ötletet Zayn.
-Egyértelműen én nyernék..-jelentette ki Liam.
-Srácok,srácok,ha már idetoltam a képemet azért,hogy megdumáljuk a dolgoka,akkor ne fenyegetőzzetek..
-Harrynek igaza van..-csapott a térdére Niall.-Van is egy remek ötletem!
-Hadd halljuk Nialler.
-Mi lenne,ha megkeresnénk neki a szüleit,és leültetnénk eléjük,hogy beszéljék meg a dolgokat.Pont úgy,ahogy ő tett velünk.
-Remek!
-Annyi a bökkenő,hogy nem tudunk róluk semmit sem.
-Viszont van nekik egy Mary-jük!-kiáltottam fel.
-Igaz,de neki csak Lau tudja a számát.
-Meg én.-vigyorogtam.
-Most az egyszer örülök,hogy te vagy a barátja..-vallotta be Liam.
-Hát az majd kiderül,hogy meddig leszek a pasija...
-Ó el ne sírd itt magad,te cicamica.-ölelt meg Louis.Hiányzott az én Boo bear-em.
-Megyek kinyitom.-pattant fel Zayn a csengőre.
-Ne haragudjatok,hogy olyan bunkó voltam...-közöltük egymással szinte egyszerre.
-Azt hiszem,hogy nem kell tovább keresnünk a szüleit...-hallottuk Zaynt,az előszobából.
2012. június 17., vasárnap
19.Hupszika!
Sziasztok csajszikáim!
Bocsánat,hogy régen hoztam nektek új részt,csak tudjátok én is most ballagtam el,és nagy vendégeskedés volt,így csak ma volt időm újból írni:)
Szerintem izgalmas részre sikeredett,de döntsétek ezt el ti:D
PuszinyusziXX
Laura szemszöge:
Lecsúsztam a szönyegre,a térdeimet felhúztam,és csak ültem ott a sötét szobában,a vodkás üveggel a kezemben.Elcsíptem a fiúk beszélgetését.Tényleg összetörtem...?Utáltam ezt a színtelen alkoholt,de általában ezt iszom...és nem tudom,hogy miért.Talán azért,mert nálam mindig hat,és ez most se volt másképp.Általában,ha iszok akkor jó lesz a kedvem,és hangos vagyok ,és táncolhatnékom van,de most csak álmos lettem a piától.Szépen lassan dőltem hanyatt,és az üveg kiesett a kezemből.
Álmomban minden csodás volt.A szüleim nagyon örültek neki,hogy remek barátaim vannak,és megtaláltam az igaz szerelmemet Harryt.Anya nem aggódott miattam,hogy mikor érek haza,mert tudta,hogy jó helyen vagyok.Apa minden hétvégén horgászni ment az öt sráccal,mert ő a fiainak tekintette őket.A mesébe illő álmomat Hazza zavarta meg.
-Jesszusom Lara!Mi a fenét képzeltél?Azt,hogy megiszol gond nélkül egy fél üveg vodkát???
-Hol vagyok?
-A fürdőszobában vagy,és a földön fekszel a kiömlött piában..
-Ja!Az jó!Segíts felállni kérlek..
-Biztosan jól vagy?
-Kutya bajom.-mondtam,és kivánszorogtam a nappaliba,ahol Liam,Zayn,Niall,és Louis kikerekedett szemekkel mértek végig.
-A történtekhez képest magadnál vagy.-röhögött Niall.Teljesen igaza volt.Olyan jó kedvem lett,és mindenképpen akartam valamit csinálni.Loui elszaladt inni hozni,mi meg addig leültünk a földre.
-Nem azért mondom,de mi lenne,ha mi is lerészegednénk Laurához,mert ez így nem igazságos!-jelentette ki Zayn.
-Támogatom az előttem szólót!-mondta Liam,és Harry.
-Remek!Akkor Laukám ebből pár piás körből kimaradsz,és lesűllyedünk hozzád.-így is tettek.Fél órán keresztül húzogatták a felespoharakat,én meg röhögtem rajtuk.
-KÉÉÉSZEN ÁLLOK!-üvöltötte Louis.
-Felelsz vagy mersz Harry Styles?-kérdezte Niall.
-Merek!
-Vedd le az összes ruhádat!
-Ó Harry ne tedd ezt velünk!-nevettünk.
-Ti kértétek!-levett magáról "mindent",és egy párnát helyezett az ölébe.-Ez így szar! Csak én vagyok meztelen!Gyerünk vetkőzni...egy,kettő!-tapsikolt.Mivel nekünk annyira mind egy volt,mert nem voltunk józanok,hallgattunk Harryre.
-Huhuhuhúúú!Én kérdezek Liamtől.-mondta Niall.-Hazza lehet?-mutatott rám.Megrántotta a vállát,és Nialler megfogalmazta a kérdését.-Csókolgasd a Laura nyakát!-Liam szót fogadott neki és puszilgatni kezdte a nyakamat.
-Okés! Elég lesz köszi Liam.-mondta Harry,és eltolta tőlem.
-Nyugi már,csak játszunk!
-Az nem játék,ha pucéron csókolgatot a csajomat!
-Tudtommal nem én voltam,aki elvette más csaját..
-Hagyjátok már abba!
-Ne szólj bele Laura,ez a kettőnk vitája.-mondta Liam.
-Mi az,hogy ne szóljak bele?Rajtam veszekedtek!Nem vagyok egy játékszer..
-Larának igaza van.-kapcsolódott be Niall.
-Kussoljatok már!Valaki van odakint!-mondta Zayn.
-Mi a ...-esett le az állam,azután,amiután kiment az áram az egész házban.-Harry!-kiáltottam rémülten,de nem túl hangosan.
-Itt vagyok!-fogta meg a kezemet.
-Alkossunk egy láncot,így észre vesszük majd,ha valaki eltűnik.-dobta fel az ötletet Liam.
-Harry menj te elől,Lau fogdd meg a kezét,Zaynt te a Lauráét,Niall te a Zaynét,Lou te a Niallét,én meg a tiedet.
-És hová megyünk??-érdeklődött Harry.
-Menjünk ki,és feküdjünk le a terasz aljába,és onnan látjuk is,hogy kivel van dolgunk.
-De kint minuszok vannak!
-Liam,Loui fogjátok meg ezt a takarót!-dobtam nekik hátra.Meghallottuk az ajtó nyikorgását.Már késő volt elmenekülni.
-Oszoljunk!-súgtuk oda egymásnak.Nem engedtem el Harry kezét,és mi a szűk gardróbba mentünk be.Magunkra kulcsoltuk az ajtót,és lecsúsztunk a padlóra.A kezembe akadt apa egyik pólója,belebújtam,és adtam egyet Hazza kezébe is.Szerencsére mielőtt befutottunk volna ide megfogtam a vodkás üveget,így kortyolgatni keztem.Körbe adtuk,addíg amíg el nem fogyott.
-Ne beszéljünk.-sutogtam.Egy mukott se hallottunk kintről,de még mindig nem volt elég bátorságunk kimenni.Harry kezét éreztem a combomon.Simogatni kezte a lábamat,fel-felemelte a pólómat.Tudtam,hogy mit akar,és én is akartam őt.Lassan felálltunk,és egymással szembe fordultunk.Felemeltem a karomat jelzésként,hogy szedje le rólam a felsőmet.Miután megtette,én is leszedtem róla.Annyira szorosan magához húzott,hogy megszűnt közöttünk a tér.Csókjaitól égett a mellkhasom,a nyakam,és az ajkaim.Felkapott az ölébe,átkulcsoltam a derekát a lábaimmal,valamint a nyakát a kezeimmel.Csókolózásba kezdtünk.Egyik kezével a fenekemet támasztotta,a másikkal pedig a mellemet markolászta.Még szerencse,hogy nem volt rajtunk ruha.-Készen állok Harry!-beszéltem bele a csókunkba.
-Öhm...Zayn vagyok..
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)











