7.Indulás!

Khmm...Esetleg nem akartok valamit elmondani...?




-Öhm Szia Zayn?




-Jó reggelt?




-Menjetek már!Itt feküszdök átölelve egymást...




-Téged is megölelhetlek!-ugrott ki Liam az ágyból.




-Most nem vagyok ilyen kedvemben.Ha nem akarjátok,hogy szóljak a többieknek,akkor ne ölelgess!




-Miért vagy ilyen morcos Zayn?




-Izgulok,mert este indul a gép,és még nem pakoltam be.




-Ha gondolod segíthetek,mert én már tegnap összepakoltam.




-Ja,az jó lenne,köszi.Apropó utazás...Mi lesz veled kicsilány?-ült le mellém.




-Chh..mi lenne?A szüleim most úgyis dolgoznak,úgyhogy hazamegyek,bepakolok,és visszajövök.




-Nem is köszönsz el tőlük?




-Minek?!Úgyis semmibe se néznek,tudják meg,hogy milyen érzés,amikor leszarják az embert.




-Tényleg nagyon sajnálom.De ti!Mióta kavartok???




-Szombaton lesz három hete..-kuncogott Liam.




-Szemetek!Miért nem mondtátok el nekünk?




-Tudod,hogy mekkora balhé lett Maxből...




-De Liam kicsit más...Ő tesóm,haverom,szeretőm!




-Nem gondolod,hogy ez langyin hangzott?




-Barátokközt vagyunk,nem?-röhögött.




-Igazad van!Gyertek együnk valamit,mert most van tizenegy.Tegyük fel,hogy délig megkajálunk,nézünk egy kis TV-t,vagy valamit csinálunk,aztán hazakísérlek,-mutatott rám-majd segítek bepakolni tesó,átnézem az én cuccaimat,elmegyek érted-bökött felém-iszunk egy kávét,beülünk a kocsiba,felszálunk a gépre,két óra után leszállunk Budapesten,és a többi,és a többi.




-Látod Laura?Ilyen egy csillagos ötös felelet!




-Annyira hülye vagy Zayn!-borzoltam össze a haját.




-Kajára fel!-követtük a nagyfőnököt.




-Lau drágám!Hát te meg merre kolbászoltál az este?-nyomott a kezembe egy kávét Harry.




-Beszélgettünk Mr.Payne-el,és elszundítottam.




-Ez mind szép,és jó,de mehetnénk kajálni?-rázogatta a kocsikulcsot Niall.Nem tudom,hogy meddig fogom még kibírni az éhség rohamait.Louis ült a volán mögé,mellette természetesen Harry,mi négyen pedig hátul gubbasztottunk.Úgy döntöttünk,hogy a KFC autós részénél veszünk magunknak reggeli-ebédet.Nem volt sok időnk hétig,és még elég sok dolgot el kellett intéznünk.Hazafelé a fiúk Katy Perry-s számokat énekeltek,lehúzott ablakkal.Elég vicces volt...Szerencsére nem sokáig kellett lehajtott fejjel ülnöm,mert engem kiraktak otthon,ők pedig tovább hajtottak.Reméltem,hogy nem lesznek otthon a szüleim,mert igazság szerint azt nem nagyon lehet kimagyarázni,ha két nagy bőrönddel állok az előszoba kellős közepén.Meghallgatták az imáimat!Mondjuk nem teljesen...Mary ma is nálunk volt.




-Laura!Te meg miért nem vagy iskolában?-elmeséltem neki a tegnap esti veszekedésemet a szüleimmel.-Szereted őt?Mármint Liamet?




-Igen...azt hiszem...




-Akkor tessék menni pakolni!A szüleidet bízd csak rám!




-Szeretlek Mary!!Felhívnád nekem Simon bácsit is?Csak azért,hogy tudjon arról, én is megyek túrnézni a srácokkal?

-Persze kedveském!Siess!-Fent gyorsan megmosakodtam,hajat mostam,megszárítkoztam,és begöndörítettem a hosszú,szőke tincseimet.Kényelmes,utazáshoz való szerelést választottam ki magamnak,ami egy két részes ruhácskából,fekete harisnyából,egy converseből,egy bőrdzsekiből,és persze a kiegészítőkből állt.Előtte gyorsan kifestettem magamat,és a körmeimet,és csak azután bújtam bele a ruháimba.



-Igen?-kaptam fel a telefonomat.

-Lara cica!Készen vagy?

-Öhm..még nem!Miért?

-Mert kicsit elnéztük a gépünk indulását...

-Gratulálok!Mikor indul?

-Másfél óra múlva,és harminc perc múlva a reptéren kéne lennünk.Hihihihihi.-kuncogott Louis.

-Remek!

-Örülök,hogy örülsz!Akkor tíz perc múlva ott leszünk!Csóóóóóók!-rakta le.

-A francba,a francba!Nyugalom Laura,ez nem segít.Még a bőröndöket se szedtem le!-beszéltem magamban.Nagyon,de nagyon sietősre vettem a tempót.A két hatalmas méretű utazó táskámba az egész szekrényemet belesepertem.Fogalmam sem volt,hogy hogyan fért bele annyi ruha,de mind egy.A neszeszerembe beledobáltam a sminkes cuccaimat,a parfümöket,körömlakkokat,és a hasonló szépség ápolós dolgaimat.A táskámba az Iphone-om,Ipad-em,Ipod-om,fülhallgatóm,pénztárcám,kulcsaim,irataim,és pár könyv került.Leszaladtam egy "kevés" pénzért,majd vissza a szobámba.Ellenőriztem a külsőmet,valamint a szobámat,majd elköszöntem Marytől,persze írtam a kedves szüleimnek egy levelet,hogy tudjanak róla,hogy elmentem,és nem nagyon tudom,hogy mikor jövök ismét haza.Niall már éppen csengetni akart,de én megelőztem.Segített berakni a csomagjaimat a kocsiba,majd megindultunk egy szebb hónap felé,azaz a reptérre.

-Készen állsz?

-Naná!Alig várom,hogy itt hagyhassam Londont,egy kevés ideig.

-Bárcsak én is így lennék vele!-szipogott Harry.

-Ó édesem!-ölelte át Louis.Liammel rögtön egymásra néztünk.Előkapta a telefonját,és pötyögni kezdett.Megrezzent a telefonom az ölemben.

~Meg akarlak ölelni!MOST!x~érkezett az üzenet.Azonnal íratam a választ.

~Én is téged!Elkéne mondani nekik...nem gondolod?:/<3~erre már nem üzenetet kaptam,hanem egy egyetértő bólogatást.

-Meghúztad a nyakadat?Ha akarod,akkor megmaszírozhatlak,egy csokiért cserébe!-ajánlotta fel Niall,amin röhögnöm kellett.Hamarosan megérkeztünk.Az épület előtt One Direction fanok álltak,a fiúk neveit kiabálva.Kiosztottak néhány autógrammot,fényképezkedtek is,de sietniük kellett,a gép miatt.Sokan megkérdezték tőlük,hogy én mit keresek itt.Igaz,hogy az Apám nagy arc Angliában,de engem csak néhányan ismernek,mert EDDIG nem voltam lázadozó típus.Bent találkoztunk a 1Dfamily többi tagjával.Istenem!Amikor megláttam a zabálni való Lux babát,azt hittem,hogy elájulok!Ahogy Zayn játszadozott vele lekaptam a telefonommal.Ha nem ismertem volna Malikot,akkor azt hittem volna,hogy az ő gyereke,mert nagyon jól állt a kezében.

-Nagyon cukik vagytok együtt!-mentem közelebb.

-Én is az vagyok?-súgta oda Liam.

-Az tuti!

-Tempó iszkiri,tempó vágtázz!-énekelte Harry,amíg elfoglaltuk a heyünket.Mivel ez egy elég trendi kis magángépecske volt,így a fiúkkal egy légtérbe kerültünk.

-Ti hallottatok már Magyarországról?-Lou kérdésen csak nevetni tudtam.Bambán néztek rám.

-Semmi,semmi..-mondtam.

-Szerintetek,hogy beszélnek?

-Magyarul!-vágtam rá.

-Honnan tudod?-kérdezték.

-Nem nehéz rájönni...

-Vajon ott is a Temze folyik?Van vajon tengere?

-Hát,hogy a Temze follyon át rajta,az lehetetlen,de szerintem van tengere.

-Basszus,feladom!Rossz titeket hallgatni!Váááá....A legnagyobb folyója a Duna,és nincsen tengere Niall...Európa szívében fekszik,és ezt se tudjátok?!

-Ha ekkora földrajzos vagy,akkor mondd meg,hogy mi a fizetőeszköze?-kacsintgatott Liam.

-A forint!Egy font körülbelül 255 forint.-húzogattam a szemöldökömet.

-Második legnagyobb városa??

-Debrecen..Egyéb kérdés?

-Biztos vagyok benne,hogy te ezeket nem a föci könyvből szedted..Honnan tudsz te ilyeneket?

-Félig magyar vagyok cuncikáim.Anyai ágról,mert Ő Debrecenben született.Amíg kicsi voltam,addig sokat mentünk,de mostanában túl sokat dolgoznak a szüleim.

-Az fasza!!Ezt nem is tudtam!-tátották a szájukat.

-Ne nézzetek így rám!Én is ember vagyok!

-Magyarul is tudsz?

-Igen.

-Kíváncsian várom,hogy mennyire.-mosolygott Liam.Az út többi részén elaludtak a drágák,nekem meg nem volt kedvem beszélgetni a többi emberrel a repcsin,így zenét hallgattam,addig ameddig meg nem láttuk a csodálatos Budapestet.

-Hékás!Álomszuszékok!-keltettem fel őket.-Nézzétek,megjöttünk!-mutattam ki a havas főváros környékére.